Negyvenöt százalékkal többet játszottak a fiatalok, mint az előző évadban
A vasárnap véget ért labdarúgó NB I-es évadot követően összegezzük, mennyit játszottak a 2004-ben vagy annál később született futballisták az élvonalban. A legtöbb lehetőséget az MTK Budapest, a Zalaegerszeg és a Puskás Akadémia adta az utánpótláskorúaknak, ha az egyéni játékperceket vizsgáljuk, akkor a felcsúti kapus, a 20 éves Pécsi Ármin „győzött”.
Az évekkel ezelőtt bevezetett, a köznyelvben csak „fiatalszabályként” ismert ösztönző program lényege, hogy – az NB I aktuális évadában – a 2004. január 1. után született futballisták minél több lehetőséget kapjanak. A Magyar Labdarúgó Szövetség pontrendszere ennek a korosztálynak a játékperceit tízszeres szorzóval díjazza. A sajtóhírek szerint – az MLSZ üzleti titokként kezeli a fiatalszabály részleteit – a klubok akkor kapják meg a 325 millió forintos támogatást, ha 29 700 pontot gyűjtenek, amely legalább felét, 14 850-et – ami 1485 játékpercet jelent – az utánpótláskorúak szerepeltetésének kell kitenni, míg a maradékot a 2003-as születésűek, valamint az idősebb magyarok játéka adhatja össze.
az előző kiírásban ennél jóval kevesebbet, 25 049 percet voltak pályán a 2003-asok, a 2023/24-es évadban pedig a most véget érthez hasonló eredményt, 34 083 percet regisztrálhattunk – akkor a 2002-esek számai számítottak. A 2024/25-ös bajnokságban az eggyel korábbi idényhez képest több mint negyvenöt százalékkal emelkedett a fiatalpercek száma.
A vasárnap zárult évadban
igaz, így is jelentős eltérések voltak az egyes csapatok „fiatalpolitikája” között. A legtöbbet az MTK Budapestben játszottak a korosztályos labdarúgók, összesen 4138 percet a harminchárom forduló alatt, a második helyre a Zalaegerszeg ért oda 4094 perccel, a képzeletbeli dobogó alsó fokára pedig a Puskás Akadémia állhatott fel 4018 perccel.
Több mint 3000 percet játszottak a Fehérvár, a Győri ETO, a Debrecen, a Diósgyőr, illetve a Nyíregyháza reménységei, 2000 fölé jutott az Újpest és a Ferencváros, és ha szorosan is, de teljesítette az előírást a Paks, valamint a Kecskemét.
A bajnoki helyezések és a fiatalpercek között összefüggés nem mutatható ki. Fiatalpercekben az NB I aranyérmese, a Ferencváros a tizedik helyen zárt, míg az élvonal harmadik helyezett a Paks, a második legkevesebb játéklehetőséget adta az utánpótláskorúaknak. Ugyanakkor a bajnoki és a fiatalperces tabellán is utolsó lett a Kecskemét.
Az egyes játékosok közül
A ZTE támadója, a 20 éves Dénes Csanád Vilmos mindössze egyetlen találkozót hagyott ki, és 2410 percet játszott, míg a Nyíregyháza kapusa 25 meccsen védett, 2250 percnyi tapasztalattal lett gazdagabb. Az első tíz közé kerüléshez minimum 1352 percet kellett futballozni, a debreceni Vajda Botond ért oda a tizedik helyre.
Az első tizenhét fordulót követően látszott, hogy szinte minden együttes fiataljai jó ütemben gyűjtötték a perceket, és ez
A korábbi évek tapasztalata az volt, hogy a csapatok az első félévben elhanyagolták az utánpótláskorú futballistákat, és az utolsó fordulókban igyekeztek behozni hiányt, a 2024/25-ös évadban viszont mintha tudatosabbak lettek volna a szakvezetők, vagy – és ez a jobb forgatókönyv – egyszerűen azt gondolták, érdemes lehetőséget adni az ifjúságnak, hiszen mégiscsak ők határozhatják meg a következő évtizedben az élvonalbeli bajnokság alakulását.
Hogy meghatározó szerepük lesz, az egyre biztosabb, ugyanis az MLSZ a 2026/27-es évadtól bevezeti: minden együttesben kötelezően öt magyarnak, köztük egy U21-es játékosnak kell szerepelnie. A „fiatalszabály” alá eső játékosok értéke eddig is magasan volt, amíg ki nem öregedtek, a magyar játékosok ázsiója pedig minden korábbinál feljebb mehet, a következő év nyarától.
(Kiemelt képünkön: a 20 éves Pécsi Ármin volt a legfoglalkoztatottabb utánpótláskorú az évadban Forrás: Puskás Akadémia)
