A szövetség a határon túl is talál tehetséges magyar fiatalokat

Az MKOSZ törekszik rá, hogy rátaláljon az olyan külföldön pallérozódó magyar származású kosárlabdázókra, akik értékes tagjai lehetnek a korosztályos válogatottaknak.

Az elmúlt időszakban több külföldön felnőtt, akár ott is született, de magyar felmenőkkel rendelkező fiatal is feltűnt a korosztályos fiú kosárlabda-válogatottakban. Tavaly nyáron elsőként a 2005-ös születésű, magyar-ausztrál kettős állampolgár Kaye Benjamin került képbe, aki bár Budapesten született, illetve Budaörsön nőtt fel és itthon kezdett el kosarazni alacsonyabb szinten, aztán a tinédzseréveinek javarészét előbb Ausztráliában (a fiatal nagyszülei 1956-os kivándorlók), majd Amerikában töltötte. A 213 centiméter magas center a múlt évben a címeres mezben való debütálásakor sokak számára ismeretlenül csöppent bele az U20-as válogatottba, de hamar kiderült, hogy erősítést jelent az együttesnek. Az előző nyáron szerepelt már a B-divíziós Eb-n is a válogatottal, és a most pénteken kezdődő, jereváni U20-as Európa-bajnokságon is majd a mieinket erősíti.

Ugyanakkor Kaye mellett a nemzeti csapatban újonc Tóth Kevin története is igazán különleges. A 20 éves irányító magyar szülők gyerekeként Kanadában született, Torontóban cseperedett fel és sajátította el a sportág alapjait, illetve jelenleg is ott játszik egyetemi szinten, mostanra pedig minden akadály elhárult az elől, hogy a magyar címeres mezt magára húzza. Várhatóan Kaye mellett Tóth is húzóembere lehet a korosztályos válogatottnak az örményországi U20-as kontinensviadalon.

Felvetődött bennünk a kérdés: vajon véletlen lenne, hogy mostanában két ilyen hátterű tehetséges fiatal is felbukkant a hazai utánpótlásban, vagy netán arról van szó, hogy a sportági szövetség (MKOSZ) tudatosan keresi az ilyen játékosokat?

és egyértelmű, hogy meg kell ragadnunk ezeket a lehetőségeket, amennyiben olyan sportolókról van szó, akik jogosultak játszani a magyar válogatottban – mondta Bodnár Péter, az MKOSZ főtitkára az Utánpótlássportnak. –

éppen a FIBA rendkívül szigorú, a válogatott sportolók játékjogosultságával kapcsolatos szabályozása okán. Az első számú célunknak és feladatunknak tehát továbbra is annak kell lennie, hogy az itthoni utánpótlás-nevelés színvonalát minél magasabb szintre emeljük, és lehetőleg a hazai klubokból, akadémiákból kerüljenek ki szép számmal nemzetközi szintű játékosok. Ha pedig módunk van rá, hogy emellé még pluszban Kaye Benjaminokat és Tóth Kevineket szerepeltessünk, és ettől sikeresebbek lehetnek a válogatottjaink, akkor élni kell ezzel az eszközzel.”

Arra voltunk kíváncsiak, hogy mégis miként kerülnek képbe, hogyan kerülnek fel a szövetség radarjára a fent említett és hozzájuk hasonló külföldi, de magyar származású játékosok?

„Jellemzően ez az egyes játékosoknál más és más módon szokott megtörténni. Kaye Benjaminnál és Tóth Kevinnél azt történt, hogy a szülők indították el a folyamatot, és vették fel a kapcsolatot a szövetséggel, de mint említettem, minden eset speciális – tette hozzá a sportvezető. – A legtöbbször egyébként ez a folyamat nem a szövetségben, hanem többnyire a kluboknál kezdődik, ők végzik el a háttérmunkát a játékosok feltérképezésében. Amennyiben leigazolják az adott fiatalt, aki tehetségesnek bizonyul és később felvetődik a honosítás kérdése, néhány kivételtől eltekintve a sportszervezetek kezdeményezik a játékosok magyar útlevelének megszerzését, illetve a további adminisztráció terén is ők járnak el.

Bodnár hangsúlyozta, hogy összehasonlítva más nagy csapatsportágakkal,

és egyúttal ki tekinthető például Magyarországon nevelkedett, ún. „hazai nevelésű” játékosnak.

„A kosárlabdasportban a válogatott-mérkőzéseken csak egy olyan sportolót lehet beírni a mérkőzés jegyzőkönyvébe, aki tizenhat éves kora után kapta meg az állampolgárságát. Ebből az következne, hogy akkor az legyen a célunk, a külföldi tehetségek már tizenhat éves koruk előtt kerüljenek honosításra.

Minden ilyen átigazolási kérelmet egyedileg bírál el a FIBA, és eldönti, hogy az átigazolás a kosárlabdasporthoz köthető-e vagy sem, azaz kifejezetten kosarazni jönne hazánkba az ígéretes sportoló, vagy esetleg a szülő diplomataként érkezik Magyarországra, és a vele érkező gyerek szeretne itt is játszani. Ennek azért van komoly jelentősége, mert a kosárlabdához köthető ilyen, tizennyolc év alatti sportolók átigazolását csak azzal a feltétellel engedélyezi a FIBA, ha a sportoló nyilatkozik, hogy huszonhárom éves koráig az átadó ország válogatottjának rendelkezésére áll, azaz így nem lehet magyar válogatott. Játszhat tehát valamely klub színeiben itthon, de ha például Szerbiából igazolt át, és behívják a szerb utánpótlás-válogatottba, mennie kell. Gondolhatnánk, semmi probléma, akkor majd huszonhárom éves kora után lesz magyar válogatott.

Az NB I-es bajnokságok szempontjából már árnyaltabb a helyzet, hiszen itt 2015 óta, mióta az európai uniós-szabályozással összhangban megszűnt az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés, a „hazai nevelésű” státusz a lényeges, vagyis, hogy a sportoló a huszonegyedik életévének betöltéséig legalább harminc hónapon keresztül – egyben vagy megszakításokkal – legyen itthon igazolt játékos.

A profi bajnokságokban a hazai nevelésű szabály az egyetlen lehetőség a játékosok „diszkriminálásra”, vagy szebben kifejezve megkülönböztetésére. Ezt egyébként korábban még az európai labdarúgó-szövetség, vagyis az UEFA „erőszakolta” át az EU-n. Ennél a szabályozásnál nem számít az állampolgárság, ezért nekünk is ezt kell alkalmaznunk.”

Ami pedig különösen szívfájdító a válogatottak kapcsán, hogy

ha a jövőben esetleg a felnőttválogatottban is számításba kerülnek. Úgy, hogy közben a keretben csak egyetlen honosított játékosnak lehet helye.

Nálunk rendkívül szigorúak a válogatottban való szerepléssel, továbbá az országváltással kapcsolatos szabályok is. Láthattuk, hogy például kézilabdasportban a katari férfiválogatott – szinte alig a csapatban helyi születésűvel – néhány évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmes volt. A mi sportágunkban ilyen soha nem fordulhatna elő, hiszen a már említett módon csak egy tizenhat éves kora után honosított engedélyezett válogatottanként.”

(Kiemelt képen: Kaye Benjamin (balra) és Tóth Kevin Forrás: MKOSZ)