A Puskás Akadémia végzett a produktivitási rangsor élén
Megnéztük, melyik klubok szerepeltek a legjobban a Magyar Labdarúgó Szövetség produktivitási rendszerében. A mezőnyből a Puskás Akadémia, a Győri ETO, az MTK Budapest, valamint a Főnix-Gold emelkedik ki a pontszámok alapján.
A Magyar Labdarúgó Szövetség évekkel ezelőtt bevezette a produktivitási rendszert, amelynek a lényege, hogy a klubok pontokat – és ezáltal pénzt – kapnak azon futballisták játékpercei után, akik megfordultak az egyesület kötelékében 19 éves koruk előtt. Minél hosszabb ideig volt a klub igazolt játékosa valaki, annál nagyobb szorzóval számítanak a játékpercei. Továbbá az is döntően befolyásolja a pontverseny alakulását, hogy a saját nevelésű labdarúgók milyen szinten szerzik a játékperceiket: az öt topligában való szereplő értelemszerűen jóval többet ér, mint az NB II-es.
A 2024/25-ös pontszámokkal kapcsolatos észrevételezési időszak is lezárult, úgyhogy a hiteles adatokat vizsgálhatjuk – melyik klub nevelőmunkája ért be a legjobban az elmúlt évadban?
amely a 2022/23-as idény után került vissza a lista tetejére, ugyanis 2023/24-ben az első helyen a Győri ETO zárt. A felcsútiak a májusban véget ért évadban 36 774 pontot gyűjtött, amely jelentős részét Marius Corbu, Sallai Roland és Pécsi Ármin adta össze. A rangsor második helyezettje a Győr, amely Kerkez Milosnak, Mocsi Attilának, valamint a Puskás előtt az ETO-ban nevelkedett Pécsi Árminnak köszönheti pontjai jelentős részét. A dobogóra még az MTK Budapest ért oda; a kék-fehérek legjobb pontgyűjtője Kata Mihály, Schäfer András, Bolla Bendegúz és Balogh Botond volt.
Érdekes, de nem igazán meglepő:
amely Szoboszlai Dominik és Bolla nevelőklubja. A Szoboszlai Zsolt vezette egyesület olyan nagy neveket előz meg a listán, mint a Ferencváros, a Diósgyőr, a Budapest Honvéd, a Vasas, a Fehérvár vagy a Debrecen.
Bár nevelőmunkáról hosszú távon nem sokat árulnak el a korosztályos bajnokságot tabellái, pillanatképnek megfelelők. A U19-esek között a Puskás Akadémia lett az aranyérmes, így indulhat az UEFA Ifjúsági Ligában, U17-ben a Vasas, U16-ban a Honvéd nyert, míg U15-ben és U14-ben egyaránt az MTK diadalmaskodott.
Az utánpótláskorú játékosok felnőttfutballba való beépítésének sikerességét pedig a legegyszerűbben a fiatalpercek mutathatják meg, igaz, a sok játékperc még nem garantálja a minőségét, a kevés pedig nem jelenti azt, hogy nem zajlik jó nevelőmunka – elképzelhető, hogy az első csapat vezetőedzője nem annyira nyúl bátran az ifjúsághoz.
A 2024/25-ös évadban az MTK-ban jutottak a legtöbb lehetőséghez a 2004-ben vagy annál később születettek játékosok, összesen 4138 percet töltöttek pályán. A Zalaegerszeg csapatában 4094, míg a harmadik legtöbb játékidőt biztosító Puskás Akadémiában 4018 percet szerepeltek az utánpótláskorúak.
A megvizsgált szempontok alapján jelentős változás nem történt a honi utánpótlás-nevelésben, az elmúlt évekhez hasonlóan, érthető módon a kiemelkedő forrásokból működő akadémiák szerepelnek a legjobban a különböző rangsorokban és a korosztályos bajnokságokban, és csak egy-egy olyan kivételt látunk, mint a Főnix-Gold a produktivitásban vagy a ZTE a fiatalpercekben.
(Kiemelt képünk forrása: Puskás Akadémia)
