Szalai Ádám szerint nem tolják le a klubok torkán a fiatalperceket
A Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága és az NSMI sajtótájékoztatóján a kiemelt labdarúgó-akadémiát üzemeltető klubokat érintő fiatalszabály került terítékre.
A Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) szerdán a Puskás Arénában tartott közös sajtótájékoztatóján igyekezett tisztázni az államilag elismert labdarúgó-akadémiával rendelkező klubokra vonatkozó követelményeket.
Az NSMI szabálya az NB I hét és az NB II két, kiemelt akadémiát működtető klubjánál a fiatalpercekhez köti az állami támogatás egy részét. Ez nem az MLSZ által behozott 4+1-es szabály, amely szerint minden NB I-es klubban minden meccsen öt magyarnak – köztük egy U21-esnek – a pályán kell lennie egyszerre.
A pontos számokról a jelenlévők nem kaptak tájékoztatást a klubok beleegyezése hiányában.
Amíg az MLSZ 4+1 szabályában a 2005. január 1. után születettek számítanak U21-esnek, az NSMI-nél kétezer percig a 2004 után születettek is hozzájárulhatnak a fiatalpercekhez.
„Nagyon szigorúan tekintünk mindenfajta állami támogatás felhasználására – mondta Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár. – Fókuszálunk arra, hogy a kedvezményezettek a lehető leghatékonyabban költsék el az adófizetők pénzét. Ezt a szemléletet kívántuk bevezetni az akadémiák vonatkozásában is.”
Szalai Ádám, az NSMI módszertani igazgató-helyettese szerint a szabályokról időben egyeztettek minden klubbal, és azt is megindokolta, hogy miért volt szükség a módosításokra.
„Amikor megnéztük, hány játékpercet töltenek a pályán az akadémiai kluboktól kijövő fiatalok az élvonalbeli bajnokságban, összesen huszonötezer játékperc jött ki, ami a környező országokéval összevetve nagyon alacsony szám. Ezután vezettük be a produktivitási mutatót két éve. Akkor még csak öt-hétszáz perces vállalásokat tudtak tenni az akadémiai klubok, ezt a számot nagyban növelni kellett. Igyekeztünk reálisan, minden egyes klubhoz külön mérni az elvárásokat. A legutóbbi, 2024/25-ös idényben már elértük a harminchétezer fiataljátékpercet az NB I-ben, de ezt is növelni kell. Az alapvető cél az: a kiemelt akadémiai klubok reálisan másfél-két fiatal játékost szerepeltessenek végig minden meccsen.”
Szalai arra is kitért, hogy a 2023/24-es évadban összehasonlítva a környező országokkal Magyarországé volt a legfiatalabb átlagéletkor a külföldre igazoló játékosokat nézve. De a fiatalszabály és a produktivitás bevezetésével a fiatalok már a következő évben több lehetőséghez jutottak, ezáltal csökkent a lemorzsolódás.
Kiemelte, hogy az akadémiák a bevezetést követő első félévben a sportszakmai támogatás 70, a következő évben a 65 százalékához juthattak hozzá év elején, mostantól pedig az 50 százalékát kapják meg előre, a másik 50 százalék a produktivitási számokat teljesítőknek jár.
Elhangzott, hogy ez nem érinti az üzemeltetési támogatást, tehát
Minden kiemelt akadémia megtarthatja a státuszát, ha minden hazai bajnokin végig a pályán tart öt magyar játékost.
„Azt szeretnénk, hogy a támogatási pénzek, a fiatalpercek és az akadémiákról kinevelt játékosok mennyisége egyensúlyban legyen. Az összes akadémiával rendelkező klubbal folyamatosan kapcsolatban vagyunk, minden játékpercet minden egyes klub képviselőjével megtárgyalunk és minden egyes tárgyalás kézfogsással fejeződik be. Olyanra nem volt példa, hogy játékperceket szerettünk volna a torkukon letolni.
– fogalmazott Szalai.
Az érintett klubok egyébként nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar-kupában is elszámolhatják a fiatal játékperceket. Továbbá, ha a klub értékesít egy fiatal magyar labdarúgót a top 8-as bajnokságok egyikébe, és ott ez a labdarúgó pályára lép, az ottani játékpercek súlyozottan számítanak be a produktivitásnál.
(Kiemelt kép forrása: HM Sportért Felelős Államtitkárság)
