Szerelemprojektből népszerű sportággá nőtte ki magát hazánkban a padel

Az utóbbi években Magyarországon is rakétaszerűen lőtt ki a padel népszerűsége. A tenisz és a fallabda keverékeként is bemutatható ütős sportágnak lassan tíz éve alapították meg hazánkban a sportági szövetségét, amelynek elnökével, Kerekes Péterrel beszélgettünk.

Mondhatni egy véletlennek köszönhető az első padelpálya megépülése: 1969-ig kell visszautaznunk az időben, amikor a Mexikóban található Puerto de Acapulcóban, Enrique Corcuera kertjében nem fért el a szabványméretű teniszpálya, így egy – akkoriban valószínűleg igencsak furcsának tűnő– tenisz-fallabda hibriddel rukkolt elő, a 20x10 méteres területet 3 méter magas fallal vette körül, középen pedig teniszháló húzódott. A legenda szerint családi „vállalkozásról” beszélhetünk, hiszen a felesége, Viviana (aki nem mellesleg korábban Miss Argentina volt...) pedig az első játékszabályzatot fogalmazta meg, állítólag az ura születésnapjára ajándék gyanánt.

Hamar elkezdett terjedni a sportág, Spanyolországba és Argentínába is eljutott, a következő évtizedben pedig újabb latin országokba, sőt az Egyesült Államokba és Kanadába is eljutott a padel. 1988-ban az első nemzeti (Argentína), három évvel később pedig a nemzetközi (International Padel Federation, röviden FIP) megalakulását jegyezték fel, megrendezték az első világbajnokságokat, ám országtól függően ekkor még különböztek a szabályok, amit végül 1997-ben egységesítettek, ahogyan a 'padel' nevet is (Argentínában például addig 'paddle' volt a megnevezés).

A szabályokban különösebben nem merülnénk el, a legfontosabb, hogy a teniszhez hasonlóan maximum egyszer pattanhat le a labda az adott játékos(ok) térfelén, miközben a fallabdához hasonlóan a falat is érintheti a menet közben.

Inkább videóval mutatjuk meg, a legmagasabb szinten hogyan játsszák a padelt:

 

Az első junior-világbajnokságot 2000-ben rendezték meg Argentínában, a 2010-es évek végére pedig már több 40 szövetség volt tagja a FIP-nek, egyre több, egyre színvonalasabb versenysorozat indult el, 2025-ben pedig a nemzetközi szövetség honlapja szerint 87 szövetség tartozik a FIP-hez, több mint 140 országban játsszák a sportágat, aminek nagyjából 30 millió amatőr játékosa van.

De mi a helyzet Magyarországon? A padel az utóbbi években egyre népszerűbb hazánkban, több mint 100 pálya üzemel, ami sokszorosa a 2020-as adatnak, ráadásul ez a szám folyamatosan növekszik. Abban, hogy Magyarországra is eljutott a sportág, kiemelt szerepe van Kerekes Péternek, aki a kezdettől a 2016-ban megalakult Magyar Padel Szövetség elnöke.

„Több éven át Spanyolországban éltem a munkám miatt, ott szerettem bele a padelbe. Dr. Pákay Péter (aki jelenleg a szövetség alelnöke – a szerk.) barátom hasonlóan járt egy látogatása során, vele és Aczél Lászlóval együtt arra jutottunk, hogy ezt a sportágat mindenképpen be kell hozni Magyarországra. Így alapítottuk meg a Magyar Padel Szövetséget, aminek már

– meséli Kerekes az Utánpótlássportnak. – Három pályával kezdtünk Budapesten a Pasaréten, ebből mára százhuszonkettő lett. A szenvedélyemből indult, és az is viszi tovább ezt az építkezést. Mindannyian, akik belevágtunk, szerelemprojektként tekintettünk erre, nem a megélhetésünk múlt rajta, hanem az motivált, hogy megismertessük az itthoni emberekkel ezt a sportágat.”

Csak pályákat építeni azonban nem elég, ezt a szövetség vezetősége is tudja, hogy

2020-ban a kétszeres női világbajnok spanyol szakember, Belén Castrillo irányítása alatt már 23 magyar edző végezte el az első MAPASZ által szervezett edzőképzés alap és haladó osztályát. 2021-ben három hazai padelező végezte el a FEPA (Európai Padel Szövetség) bíróképzését. Két éve pedig Gustavo Oliva vezetésével új szintre lépett az edzőképzés, amelynek keretében ismét 10 padeledző kezdhette meg emelt szintű edzői tevékenységét.

„Nem volt egyszerű az út eleje, emberről emberre kellett becsábítanunk a játékosokat a pályákra, nagy hangsúlyt helyeztünk a marketingre, nyílt napokra, ismerősök is segítettek, építettük a közösséget – magyarázza a sportvezető, aki az Európai Padel Szövetségben (FEPA) elnökségi tag. – Mindenképpen nyitni akartunk a spanyolok felé, hiszen a világon náluk játsszák a legtöbben a padelt, szakemberek is érkeztek hozzánk, hogy segítsék a hazai edzők képzését, fejlesztését. A versenyzőket tekintve a hazai ranglistán körülbelül nyolcszázan szerepelnek, míg

Vonzereje a padelnak, hogy könnyű megtanulni, az erő helyett a játékosság dominál, ráadásul remek közösségi program, hiszen általában négyen vannak azon a kétszáz négyzetméteren, a jó páros játékokhoz hasonlóan a társától függ az ember. Az újdonság ereje is sokat segít, a falak bevonása pedig mindenkinek izgalmas kihívás.”

Milyen utánpótlása van egy ilyen – viszonylag fiatal – sportágnak hazánkban? Kerekes szerint bőven van hely a növekedésre, ami az egyik legfontosabb célja a szövetségnek.

„Talán

Jelenleg versenyzői szinten kevés fiatalunk van, viszont 2024-ben junior Európa-bajnokságot rendezhettünk, amivel felkerültünk a padeles világtérképre, emellett sok gyereket motiváltunk, hogy próbálja ki magát a pályán.

Épp a múlt héten fogadta el az elnökségünk a junior fejlesztési programot, amiben meghatároztuk a jövőbeni céljainkat, terveinket.”

Augusztus második felében rendezik meg a fővárosi BVSC Padel Klubban a junior országos bajnokságot, amin a szervezők legalább 100 nevezőt szeretnének köszönteni. Az év végéig a cél, hogy 200 regisztrált utánpótlás-versenyző legyen az országban, 2026 végére pedig ezt a számot megdupláznák. A 2026-os junior Eb-n a cél a top 16, a 2032-es brisbane-i olimpiára pedig két magyar padelest akar delegálni a szövetség.

És hogy mi lehet a jövője a padelnak? Az olimpiai programba való bekerülés majd elválik, az viszont tény, hogy Spanyolországban szinte nemzeti sporttá nőtte ki magát, a közel ötvenmilliós országban 2024-ben 5,5 millió amatőr játékost tartottak számon, és több mint 100 ezer licencelt versenyzőt. Az ütős sportágak közötti helyét pedig jól mutatja a botrányhős teniszező, Nick Kyrgios nemrégiben megjelent nyilatkozata, amiben úgy fogalmazott: „A padel és a pickleball (egy másik, szintén ütős sportág – a szerk.) manapság sokkal több izgalmat tartogat, mint a tenisz.”

(Kiemelt képünkön: magyar leánypáros a hazai junior Eb-n, 2024-ben Forrás: MPSZ)