Fókuszban a 2028-as olimpiai éremszerzés

Az utóbbi években a magyar sikersportágak közé emelkedő triatlon hazai szövetségének elnökével, Kindl Gáborral beszélgettünk az utánpótlás remekléséről.

Bár a koronavírus-járvány – mint minden másik sportágat is – negatívan érintette, összességében fokozatosan nő a triatlon népszerűsége világszinten, ha pedig Magyarországra tekintünk, hasonló tendenciát figyelhetünk meg. Egyre többen próbálják ki az úszás-kerékpározás-futás „triumvirátust” magába foglaló multisportot, sokan pedig a különösen extrém, hosszútávú Ironman (3,86 km úszás, 180,25 km kerékpározás és 42,195 km, vagyis maratonfutás) irányába is elkezdenek kacsingatni.

Hazánkban az amatőr szakág mellett a profi is igencsak fellendült, elég az eredményekre ránézni: a korábbi esztendőkben sem lehetett panasz a magyar triatlonosok helyezéseire,

A negyvenedik, jubileumi évet (sportág első itthoni versenyét 1984-ben Szombathelyen rendezték meg) nem akármilyen teljesítménnyel ünnepelték meg a versenyzők, a felnőttek között Lehmann Csongor Európa-bajnoki címet szerzett, és még sorolhatnánk a „nagyok” tavalyi sikereit, de esetünkben az utánpótlásra kerül a fókusz: a korosztályos világbajnokságon Horváth Karol aranyérmet szerzett egyéniben, ugyanebben a korosztályban pedig Kiss Gergely is felállhatott a dobogóra, ő harmadik lett. Az akkoriban 16 éves, elsőéves ifjúsági korú Szalai Fanni a juniorok között ismét bizonyított, vb-ezüstöt ünnepelhetett, az utolsó napon pedig az U23-as és junior mixváltó (Kiss Gergely, Kropkó Márta, Dobi Gergő, Szalai Fanni) ért be harmadikként a célba. Előtte az Eb-n Szalai arany-, Kropkó Márton bronzéremmel zárt a juniormezőnyben, az ifik kontinensviadalán pedig Szűcs András végzett a harmadik helyen.

A remeklést idén is folytatták a fiatalok: a junior Európa-kupák több magyar érmet is tartogattak, az U23-as és junior Európa-bajnokságon a még mindig ifjúsági korú Szalai Fanni a juniorok között ezüstérmet szerzett. Az U23-asok az elitmezőnnyel együtt versenyeztek: a női mezőnyben Kropkó Márta a korosztályában 4., abszolútban 9. lett, míg a férfiaknál Kovács Gyula fejezte be a legjobb helyen a versenyt, a 14. és a 23. pozícióban.

Másnap a junior mixváltó (Kropkó Jázmin, Trungel-Nagy Zalán, Szobácsi Laura és Szűcs András) az ötödik helyen ért célba, az elitmezőnyben viszont a kizárólag utánpótláskorú triatlonos alkotta négyesünk (Szalai Fanni, Kovács Gyula, Kropkó Márta és Kropkó Márton) bronzérmet ünnepelhetett. Ezen kívül a felnőttek között is bizonyítottak az U23-asaink, Kropkó Márton a szamarkandi világkupán második lett, többen a világbajnoki sorozatban is előkelő helyezéseket tudtak szerezni, legutóbb pedig a meghívásos Supertri-széria chicagói állomásán, a világ elitjét felvonultató mezőnyben szerzett bronzérmet Szalai Fanni.

De vajon minek köszönhető az utóbbi években látott fejlődés? Ezeken igyekeztünk utánajárni a Magyar Triatlon Szövetség elnöke, Kindl Gábor segítségével.

„Három éve folyamatosan mi nyerjük a junior Európa-ranglistát, jelenleg második Magyarország, az esztendő java viszont még hátravan. A triatlon térképéről egyetlen földrész sem hiányzik, millióan űzik utánpótlásszinten is, sűrű a mezőny, az élversenyzők pedig komoly egzisztenciát tudnak ebből építeni, ami szintén fontos megtartóerő – mondja Kindl az Utánpótlássportnak. – Sok esetben szülőről gyerekre száll a triatlonozás, családon belül van ott a bizonyíték, mennyire gyönyörű sportág ez. A titka a változatosság, a komplexitás, a varázslatos helyszínek, a közösségi élmény, ezek mind felülmúlhatatlanok.

Ennek a kulcsa a triatlonba szerelmes, iránta elkötelezett szakemberek. Elképesztő magasszintű szakmai munka segíti a fiatalokat, kiváló edzők dolgoznak hazánkban.”

Arra is kíváncsiak voltunk, mit jelentenek az utánpótláskorú versenyzők felnőttek között elért remek eredményei. A triatlon ugyanis abban a többi sportággal megegyezik, hogy az utánpótláskor és a felnőttmezőny közötti átmenet a legnehezebb, egyben legfontosabb lépcsőfok.

„Számos különböző fajta, távú megméretésből választhatnak a sportolók, a rövidtől a hosszútávig, különböző versenysorozatokban. A lehetőségek száma magas, a versenyrendszerek még egymással is rivalizálnak a népszerűség kapcsán. Szalai Fanni részvétele a chicagói versenyen önmagában is elismerés, hiszen akárkit nem hívnak meg a szervezők. Példaképekkel, olimpiai bajnokokkal lehet ilyenkor együtt versenyezni, ami óriási dolog. Nem mellékesen, ha szétbontjuk a számokat, Fanni futása az utolsó számban is elképesztő időeredményt hozott, amivel finoman fogalmazva futóversenyen is megállta volna a helyét.”

Ennek megfelelően az elnök bizakodó a jövő kapcsán.

„A szeptemberi ifjúsági Eb-n egyéniben és mixváltóban is éremesélyesek vagyunk, az októberi U23-as és junior-világbajnokságon pedig szintén bízhatunk a szép eredményekben. Hosszútávon természetesen

Viccesen azt szoktam mondani, hogy a megszerezhető hét triatlonos éremből mind a hétre pályázunk… A realitás talaján maradva azt viszont mondhatom, hogy nem kizárt a dobogó, joggal helyezhetjük azt a fókuszunkba.”

 

(Kiemelt képünkön balról: Kropkó Márton, Kropkó Márta, Szalai Fanni és Kovács Gyula Forrás: MTSZ)