UtánpótlásSport
2026. november 16.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Szakszemmel

2026-11-16 16:09

Kocsis Árpád: A természet a legnagyobb sportcsarnok

A szabadidősportra egyre nagyobb figyelmet fordít a kormány. Az egyik pódiumbeszélgetés résztvevői többek között a lakossági aktivitás növelésének lehetőségeit is megvitatták a Testnevelési Egyetemen tartott Merre tovább, magyar sport? című konferencián.

Mint arról beszámoltunk, hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora beszélte meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.

Az egyik pódiumbeszélgetés témája a szabadidősport volt. A lakossági aktivitás növelésének lehetőségeiről, valamint az élsport bázisának piramiselven alapuló kiszélesítéséről Dörnyei Kristóf, a sportért felelős államtitkárság aktivitásért felelős főosztályvezetője, Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda ügyvezetője, Oláh Dávid, a Magyar Labdarúgó Szövetség klubfejlesztési osztályvezetője, valamint Juhász Péter Tibor, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója Petur András, a Sport Tv műsorvezetője moderálásával cserélt eszmét.

„Nem véletlenül nem szabadidősportért, hanem aktivitásért felelős főosztály vagyunk – kezdte Dörnyei Kristóf. – Hazánkban az emberek kényelmesek, nem annyira akarnak mozogni, aktívak lenni. Az Eurobarométer-kutatás és a mi kutatásunk is megmutatta azt, hogy

itthon a lakosság csaknem fele hetente egyszer sem mozog, nem sportol.”

A főosztályvezető szerint ennek két oka van: az idő és a motiváció.

„Ne legyen az a kérdés, hogy az emberek tisztában vannak-e azzal, hogy a mozgásra szükség van-e.

Tegyük társadalmi normává azt, hogy igenis fontos aktívnak lennünk, fontos az aktív életmód, fontos mozognunk,

és hogyha ebben el tudunk érni változást és előrelépést, akkor mi már teljesítettük valahol a kormányzati igényeket.”

Korábban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott az Aktív Magyarországért Államtitkárság és a honvédelmihez a Sportállamtitkárság, most egy helyre, a belügyhöz került.

„Az a cél, hogy növeljük a szabadidősport, az aktív életmód bázisát” – magyarázta a főosztályvezető.

Kocsis Árpád, a hazai utcai futóversenyek atyja azzal kezdte, hogy „hosszú pályafutásom alatt nem nagyon emlékszem olyan sportkonferenciára, ahol a szabadidősport téma lett volna. Nem vagyunk része a magyar sporttársadalomnak. Örülök, hogy itt vagyunk. Az, hogy sportnemzet és sportoló nemzet, az két külön dolog. Nagyon jók vagyunk abban, hogy kimenjünk és szurkoljunk és olimpia alatt sírjunk, de azt, hogy másnap reggel fölvegyük a futócipőnket, kerékpározzunk, vagy csak egyszerűen leüljünk a földre és erősítsük a hasizmunkat, ebben abszolút rosszak vagyunk. Ha nem mozogsz, előbb-utóbb elhízol. Mindenki nézzen magára, meg az osztálytársára, meg a középiskolai érettségi képére. Ha elhízunk, fölmegy a vércukorszintünk, fölmegy a vérnyomásunk, jön a stroke, az idegrendszeri, a térdprobléma, és majd a kellemetlen időskor. Az a feladat, hogy

változtassuk meg az emberek hozzáállását,

mert ez saját és társadalmi érdek.”

Petur András azzal szólította meg Oláh Dávidot, az MLSZ osztályvezetőjét, hogy idehaza az igazolt sportolók nagyjából fele futballista. Közülük a gyerekeknek sok lehetőségük adódik: ovi-, sulifoci, a Bozsik-, a grassrootsprogram. Ezek azért inkább szabadidősportnak tűnnek, holott lehet, hogy a bennük szereplők egyébként igazolt versenyzők. Érdemes lenne eldönteni a legnépszerűbb sportág kapcsán, hogy hol végződik a szabadidő- vagy a hobbisport.

„Picit furcsa is ebből a szempontból, hogy az utánpótlásfutballról mindenki úgy gondolkozik, hogy a profi sportolók nevelése az elsődleges cél – válaszolta a labdarúgó-szövetség osztályvezetője. – Rengeteg programunk van, és rengeteg kisgyerek álma, hogy ő lesz a következő Szoboszlai Dominik, de ez nagyon keveseknek sikerül. Ma az a fiú, lány kezd sportolni, akinek a szülei akarják, és akit a szülők elvisznek edzésre. Szerintem nekünk elsődlegesen abból a szempontból, hogy a szabadidősport bázisát tudjuk növelni minél gyorsabban, minél kisebb korosztályban elsődlegesen a szülők hozzáállását és mentalitását kell jó irányba terelünk.

Balról: Dörnyei Kristóf, Kocsis Árpád, Oláh Dávid, Juhász Péter Tibor Fotó: Vasas Attila)
Óriási a felelőssége mindenkinek, aki a magyar futballban, de mondhatom aki a magyar sportban dolgozik, hogy mi lesz vajon ezekkel a gyerekekkel.”

Juhász Péter Tibor az új stratégiáról beszélt.

„Eddig nem voltak rákényszerítve se a sportolók, se az egyesületek arra, hogy

kicsit többet adjanak a szponzorációért cserébe.

Én még nem láttam olyan sporttámogatást, amelyik exceltáblázatban született meg. Olyanról már hallottam, amelyik telefonhívás után. A személyes elkötelezettségnek szerintem mindig szerepe van.”

Petur András megkérdezte: kinek a feladata a szabadidősport fejlesztése?

„Minden szövetségnek kötelező kialakítania a szabadidősport-stratégiáját, ahhoz, hogy támogatást kapjon a versenysportra

– magyarázta az aktivitásért felelős főosztályvezető. – Célzott programokat fogunk kiírni. A szövetségnek meg kell újulniuk, meg kell tervezniük azt, hogy milyen feladatokat fognak ellátni az általános, heti szintű szabadidősport megvalósítása terén.”

Erre rögtön reagált a Budapest Sportiroda ügyvezetője.

„Bocsánat, azt gondolom, nagy gondban lesznek a szövetségek, ha ez tényleg elvárás lesz. Ugyanis,

halvány fogalmuk sincs, hogy mit kéne csinálni.

A sportirányítás az elmúlt harminc-negyven évben arra volt berendezkedve, hogy olimpiai, világbajnoki aranyat nyerjünk. Ettől függött az állami támogatás. Bementem vagy tizenöt esztendeje az atlétikai szövetséghez, hogy a BSI legyen a szabadidős bázisuk, páros lábbal lettem elküldve, mondván, hogy az nem az ő dolguk. Nem tudom, hogy fogják rávenni a testületeket, hogy ezt ne csak kipipálandó feladatnak tekintsék. Sok sikert hozzá!”

Szóba került a létesítményhelyzet, azok fenntartása is.

„Jövőre előírjuk, hogy ami állami forrásból épült, ott

heti rendszerességgel legalább egyszer ingyenes közösségi sportprogramot kell szervezni”

– jelentette ki Dörnyei Kristóf.

Kocsis Árpád ismét megragadta a mikrofont.

„Mindig pénzről és létesítményről beszélünk. A természet a legnagyobb sportcsarnok. Nem kell futópálya a futáshoz, nem kell műfüves focipálya ahhoz, hogy focizzunk. Változtassuk meg az emberek szemléletét, hogy akarjanak mozogni! Ne azért fussak, hogy lemenjen a vérnyomásom, hanem mert jó nekem. Kommunikációval kell meggyőzni az embereket. Óvnám a kormányzatot az ingyenességtől:

ami ingyen van, annak nincs értéke.

Aki szeretne tenni a jobb életéért, az hajlandó érte kifizetni valamennyi összeget, ugyanakkor azt mondjuk: hetente legalább egy alkalmat biztosítsanak ingyenesen a futókörön vagy kültéri fitneszpályán, mert az mágnesként vonzza az inaktívakat.”

(Kiemelt képünkön Kocsis Árpád Fotó: Vasas Attila)