Nagyra törő tervek a beach sprint-szakágban

A magyar evezős válogatott szövetségi kapitányával, Simon Bélával beszélgettünk a „fiatal” beach sprint-szakágról, amely 2028-ban debütál az olimpiai programban.

Véget ért az evezősök korosztályos versenyévadának a lényeg része – írhatnánk, ha csak a tradicionális eseményeket vennék figyelembe a naptárban, a megállapítás azonban közel sem helytálló, hiszen a beach sprint-szakágban előbb Európa-, majd világbajnokság vár az U19-es korcsoport legjobbjaira az ősszel.

 A magyar válogatott szakvezetésében februárban fontos változás történt: a hazai szövetség Ficsor Lászlót nevezte ki vezető szövetségi kapitánynak, Simon Béla pedig szövetségi kapitányként vetette bele magát a munkába. Ficsornak több évtizedes, releváns mesteredzői múltja van, Simon pedig a magyar evezés elmúlt 20 évének megkerülhetetlen szereplője, világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpikon, aki 2024 végén búcsúzott el az aktív nemzetközi élsportolói pályafutásától. Simon – ahogyan tavasszal a honlapunknak is elmagyarázta – ragaszkodott ehhez a felálláshoz, legalábbis a megbízási időszak elején, hogy Ficsor a tapasztalatával a segítségére legyen.

Az első nyarára a válogatott élén nem panaszkodhat a kapitány, az utánpótlás-világversenyeket figyelembe véve, az U19-esek remekeltek, az Eb-n két ezüstérmet szereztek, és a vb-n sem maradtak el sokkal az érmek szerzésétől. Az U23-asok visszafogottabban muzsikáltak, de ebben a korosztályban is szurkolhattunk vb-n és Eb-n magyaroknak.

Simon azonban már korábban is kiemelte, hogy az évnek fontos része jön majd el októberben, hiszen

Mindkét eseményt ugyanott, a törökországi Manavgatban rendezik meg.

De mit jelent az, hogy beach sprint? Joggal teheti fel a kérdést az, aki nem követi közelebbről az evezést, a név alapján viszont lehet következtetni: ebben a szakágban, amit hívnak tengeri evezésnek is, a sportoló(k)nak 10-50 méter futás után kell a két segítő által tartott hajóba minél gyorsabban beugrani, majd a bóják között szlalomozva végig evezni a 250 méteres pályán, aztán a legtávolabbi bóját megkerülve, a lehető leggyorsabban visszaevezni az indítókapuba. Ekkor a versenyzőnek ki kell ugrania a hajóból és odafutnia a beérkezést jelző gombhoz, amelyet le kell lenyomnia.

A szakág a 2010-es évek elején kezdett kialakulni, időközben a szabályok csiszolódtak, mára pedig azért kap óriási figyelmet, mert

„Nem meglepő módon a mediterrán országokból ered, amelyekben előszeretettel eveznek a tengeren. Nincs húsz éve, hogy a világszövetség először rendezett coastal rowingban (partmenti evezés -  a szerk.) világbajnokságot, ezen már részt vett Juhász Adrián és Szigeti Gyuri, de én is több alkalommal indultam ilyen megméretésen, Adriánnal például 2010-ben Isztambulban Adriánnal egy hajóban ezüstérmet szereztünk – emlékszik vissza a beach sprintes kezdetekre Simon Béla. – A szakág fokozatosan nőtte ki magát, létrejött a beach sprint, amin rövidebb távon kell evezni, ez elkezdte átvenni a könnyűsúly helyét.

Beach sprintben augusztusban rendezték meg az országos bajnokságot Tatán, ami válogató is volt a közelgő világversenyekre, míg szűk két hete a serdülők Olimpiai Reménységek Versenyén szerepeltek Lengyelországban.

„Az ifikkel és a felnőttekkel már gőzerővel készülünk az Európa-bajnokságra, egy hónap múlva már az Eb-n bizonyíthatnak a fiatalok. Azóta Tatán edzőtáboroztunk, tudtuk gyakorolni a futást, beszállást, kiszállást, a vízen pedig a technikai elemeket a bóják között. A folytatásban még Keszthelyen is eltöltünk egy kis időt, az edzőtábor után pedig irány Törökország. Természetesen a tatai Öreg-tó és a tengerpart között óriási különbség van, ugyanazokat a körülményeket nem tudjuk itthon lemodellezni, így a kontinensviadal előtt pár napon át a hullámokkal is össze kell ismerkedni, minden másnak viszont tökéletesen kell működnie.

Pestről öt óra alatt leérünk a horvátországi Fiumébe, nem lehetetlen, hogy mondjuk havi egyszer megtegyük ezt az utat.”

A kapitány szerint a hagyományos ágazatból nagy az átjárás, külföldön pedig már számos olyan sportolót lehet találni, aki teljesen átállt a beach sprintre.

„A többszörös világbajnoki érmes, olimpiai harmadik olasz evezős, Pietro Ruta például a beach sprint-válogatottban evez. De az olimpikonunkat, Pétervári-Molnár Bendegúzt is említhetem, aki szeptemberben a tradicionális vébén indul, októberben viszont már a beach sprint Eb-n száll vízre. Hazánkban változatos a hozzáállás a szakághoz, vannak, akik nagyon nyitottak, másokat viszont nem izgat annyira. Én annak örülnék, ha a jövőben több, erre specializálódott egyesület is megalakulna, mert hatalmas lehetőséget látok benne. Ennek megfelelően minél több beach sprintes összetartást próbálok szervezni, de a hagyományos ágazat mellett nehéz erre is plusz időt szakítani. Minden erőmmel azon leszek, hogy ez az ágazat fejlődjön, hiszen fiatal szakágról beszélünk;

(Kiemelt képünk forrása: MESZ)