Csapó, felvétel – az utánpótláskorú sportolók megjelenése a médiában

Hogyan viszonyulnak az utánpótláskorú sportolók a médiához? Mennyire tudatos a megjelenés, segíti-e ebben bárki a fiatalokat? Többek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ szövetséggel, ügynökséggel, szakemberrel és sportolóval.

A sportolók életének szerves része a médiában való megjelenés. Ez nem újdonság, hiszen már az ókori olimpiai játékok történetét, a győztesek diadalát is megírták a korabeli költők, a históriások és krónikások különböző beszámolókat készítettek az eseményekről, persze ekkor még mixed zónáról nem beszélhettünk…

A modernkori olimpiák esetében merőben más a helyzet, egyrészt a technika már olyan szintre jutott, hogy készültek fotók, gyors volt a nemzetközi információáramlás, újságcikkek, riportok születtek, mára pedig már nincs olyan momentum, amit ne rögzítene valamilyen kamera. Ahogyan említettük,

Számos emlékezetes interjút tudnánk sorolni, csak a labdarúgás világából hosszú listát lehetne összeállítani, a Nemzeti Sport például erre vállalkozott az utóbbi hetekben, az olvasói szavazás alapján létrejött rangsor pedig bővelkedik az emlékezetes megszólalásokban. De hogy az utánpótlásnál maradjunk, a Tokióban zajló felnőtt atlétikai világbajnokságon a kalapácsvető mezőny legfiatalabbjaként versenyző, 19 éves Szabados Ármin a kiváló eredménye (8. hely) mellett emlékezetes nyilatkozatot is szállított.

Az ilyen laza őszinteség számos új rajongót hozhat egy sportolónak, ám kellemetlen helyzetbe is bele lehet kerülni, ha valaki nem válogatja meg megfelelően a szavait. A Magyar Kézilabda Szövetség a korosztályos válogatottaknak médiatréninget vezetett be, a nemzeti csapat felkészülési időszakában tehát nemcsak a pályán készülnek a fiatalok, hanem a „tanteremben” is eligazítást kapnak.

Az MKSZ-től az alábbi információkat kaptuk a képzés kapcsán:

„Manapság a médiaszereplés, illetve a közösségi médiában való jelenlét már az utánpótláskorú sportolókat is érinti, válogatott szinten különösen, ezért döntött úgy a Magyar Kézilabda Szövetség mintegy két évvel ezelőtt, hogy képzést indít a válogatott összetartások alkalmával, amely révén a sportolók felkészülhetnek a médiaszereplésekre és elsajátíthatják a közösségi média kezelésének fontos lépéseit –

A képzésben az edzők is részt vesznek, hiszen számukra is elengedhetetlen, hogy a sportolók mindennapjait e téren is ismerjék. A játékosok közül nem mindenki lesz ugyan felnőttválogatott, de akár címeres mezben játszik tovább, akár első osztályú élsportolóként, mindenképpen fejlődését szolgálja a képzéseken megszerzett tudás, melyet sporton kívül a szakmai életében, vagy magánéletében is hasznosítani tud.”

Hogyan néz ki a gyakorlatban az MKSZ kommunikációs tréningje? A képzést vezető sportújságírót és kommunikációs szakembert, Deák Krisztinát kérdeztük ennek kapcsán.

„Az elmúlt két évadban már foglalkoztunk a korosztályos kézilabda-válogatottakkal, az utolsó éves serdülőkkel kezdve. Náluk ezen a tréningen a kommunikációt felhasználva a csapatépítés kap nagyobb szerepet, az anyagok pedig egymásra épülnek, de folyamatosan visszautalunk a korábban tanultakra, hiszen a válogatottkeret változik és a fiatalok személyisége is folyamatosan fejlődik – mondja Deák Krisztina a honlapunknak. – Azt tapasztaljuk, hogy amint megérzik a fiatalok, hogy számukra ennek a képzésnek mi a jelentősége, mit profitálhatnak belőle, nyitottabbá és aktívabbá válnak, szívesen vesznek részt a tréningeken. Korábban testnevelőként is dolgoztam, így ebből az irányból is láttam, mire van szüksége a gyerekeknek, a sport oldaláról pedig a sok-sok mixzónás interjú megerősítette bennem, hogy

A huszonegyedik század sportolójának lenni nagy kihívás, hiszen a teljesítmény, az étkezés és a pihenés mellett a médiamegjelenésre, az önmarketingre, brandépítésre is figyelni kell. Az MKSZ-ben fontosnak tartják, hogy már az utánpótláskorban megismerkedjenek a válogatott játékosok ezekkel a kihívásokkal, ezért indult el a tréning, amelyben hárman, egy mentál trénerrel és egy közösségi médiás szakemberrel együtt dolgozunk. Van benne kommunikáció és médiaismeret, beszélünk róla és gyakorlatban foglalkozunk azzal, hogy például az adott világversenyen mire kell készülni, milyen formában találkoznak a médiával, mi történik, ha élő egy interjú. Rengeteg kérdés merülhet fel ilyenkor, amikre jó, ha a kézilabdázó tudja a választ. A kommunikációs folyamatokat mentáltréninggel segítjük, hogy a sportolók megtalálják a megfelelő és tudatos állapotot, hiszen sok esetben egy mérkőzés után néhány perccel már egy mikrofonnal szemben találják magukat a játékosok.”

Deák kiemeli, a megfelelő kommunikáció nemcsak a média, hanem a csapattársak, a stáb, a tanárok, és mindenki más irányába is lényeges, ez a közös munkát és a pályán nyújtott teljesítményt is segíti.

„Hál'istennek jó visszajelzéseket kapunk az utánpótláskorú játékosoktól. Ahogy egyre többször kerülnek kapcsolatba a médiával, interjút adnak, tévében szerepelnek, egyre inkább érzik, hogy hasznos, amit a tréningen kapnak, hasznosítják a tanultakat.

De vissza a már emlegetett labdarúgáshoz: kíváncsiak voltunk, vajon ügynökségi szempontból is hangsúlyos-e a sportolók médiával kapcsolatos képzése? A mások mellett Szoboszlai Dominikot képviselő EM Sports Consulting sportmenedzsere, Rép Márton szerint kulcsfontosságú, hogy ezen a területen is segítség a „pártfogoltjukat”.

„Ahogy a szakmai észrevételeinket megosztjuk a játékosainkkal, úgy a pályán kívüli dolgokban is igyekszünk segíteni nekik, legyen szó akár a helyes táplálkozásról, a regeneráció fontosságáról, és minden olyan szegmensről, ami hozzátartozik ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból és a pályafutásukból – fogalmaz Rép. – Mivel a nagy egészhez a labdarúgó médiaszereplése is hozzátesz, és a róla kialakult képet az interjúk és a médiamegjelenések is befolyásolják, ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a téren is edukáljuk a játékosainkat. Természetesen megesik, hogy erre nincs szükség, mert a szövetség, vagy az adott klub a médiatréningre is odafigyel, ám ha valakinél ez nem történik meg, vagy úgy érezzük, hogy néhány tanácsra még szüksége van, annak igyekszünk segíteni. Elsősorban interjúhelyzetek modellezésével, a legtöbbször elforduló kérdések elemzésével igyekszünk segíteni, de a nehezebb kérdésekre, vagy a rizikósabb interjúhelyzetekre is igyekszünk egyfajta „kisokost” adni a labdarúgóknak.”

Hozzáteszi, változó, kivel mikor érdemes elkezdeni ilyen módon is foglalkozni.

„Nem lehet általánosítani, mert minden karrier más. Akad olyan játékos, akivel már akkor érdemes elkezdeni az ilyen jellegű beszélgetéseket, amikor még az utánpótlásban futballozik, mert azt látjuk, hogy a médiaérdeklődés már akkor indokolttá teszi. Más játékosnál hasznosabb lehet, ha az NB I-es bemutatkozása után kezdjük el az ilyen jellegű képzéséket, mert akkor válik igazán aktuálissá, és ezáltal a labdarúgó is sokkal jobban elfogadja, hogy erre szüksége van.

egyfelől mert mind a játékosnak, mind a szurkolónak fontos az első benyomás, másfelől olyan helyzetekre készítjük fel őket, amelyek pályafutásuk későbbi pontjain is bármikor előfordulhatnak. A cél, hogy a játékos hosszú távon ne tartson a médiától, inkább lehetőségnek élje meg az interjúhelyzeteket, és a nehezebb pillanatokat is „profin” kezelje. Más ügynökségek működésébe ilyen mélységig nem látunk bele, a hazai szövetség kapcsán viszont pozitívak a tapasztalataink ezen a téren.”

Az EM Sports által képviselt Nagy Kornél pár hónappal ezelőtt 13 éves létére adott emlékezetes interjút az ügynökség évadzáró gáláján.

 

A harmadik szempont ebben a témában a játékosé. A hazai fiú jégkorong-utánpótlás legnagyobb reménységének tartott, 17 éves Szongoth Dománt – ahogyan nemrég megírtuk – az elmúlt időszakban a legmagasabban jegyzett kanadai (CHL) és amerikai (USHL) juniorligába is draftolták, azonban ő úgy döntött, még legalább egy évig marad Finnországban, a KooKoo csapatánál. A felnőttválogatott fiatal csatára a nyáron torontói elittáborban járt, amivel már a jövő évi NHL-draftra készült, kint pedig a médiatréning sem maradt el. A hokis erről mesélt a honlapunknak.

„A kanadai tábor programjának volt olyan része, amely során a közösségi médiáról tartottak előadást, emellett interaktív foglalkozáson vettünk részt – mondja Szongoth. – Felhívták a figyelmünket, hogy mivel a draft évében nagyobb figyelem irányul ránk, a szokásosnál is jobban át kell gondolni, mit osztunk meg a social mediás profilunkon. Az ügynökök között ugyanis van, aki ezt monitorozza, ebből pedig leszűrik, milyen a személyiségünk. Ez nem jelenti, hogy tilos posztolni, sőt kifejezetten érdemes, hiszen a saját brandünket alakítjuk ezzel, plusz könnyebb szponzorokat találni, ha valaki eléggé aktív. Ezekkel manapság foglalkozni kell, a közösségi média mellett pedig a hagyományos is fókuszba került kint, különböző interjúhelyzeteket gyakoroltunk. Észak-Amerikában ez hangsúlyos, Finnországban viszont kevésbé figyelnek erre, zárkózottabbak az emberek, nem az forog a középpontban, hogy mindent ossz meg magadról. Magyarországon az utánpótlás-válogatottnál nem volt külön médiás programunk, a felnőtteknél persze más a helyzet, de összességében

Pedig ez fontos, rengeteg szurkolót lehet szerezni a különböző platformokon. Az NHL-es fiatalok például nagyon sok könnyed hangulatú videót tesznek közzé, amit Magyarországon inkább cikinek gondolnának. Érdekes ezt a világot megismerni, szerintem ez a jó felfogás, ezzel lesz a sportoló közvetlen a követő szemében.”

(Kiemelt képünkön: a junior leány kézilabda-válogatott az edzőtáborban kommunikációs tréningen is részt vesz Forrás: MKSZ)