Fontos állomás az NB I/B a siker felé vezető úton

Mennyit segítenek az utánpótláskorú játékosokon az élcsapatok másodosztályú együttesei? Mekkora az átmenet az NB I/B és az NB I között? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Veszprém és a Győri ETO fiókcsapatának vezetőedzőjével.

Ha az NB I/B férfi vagy női tabellájára tekintünk, láthatjuk, hogy a legerősebb, akadémiát működtető kézilabdaklubok mind indítanak javarészt utánpótláskorú játékosok alkotta fiókcsapatot a felnőttmásodosztályban. Ez a jelenség nem újdonság, évek óta versenyeztetik a fiataljaikat ebben a mezőnyben a „nagyok”, ráadásul többször egészen remek eredménnyel tették ezt: a Veszprém U21-es együttese például a 2023/2024-es évadban az NB I/B második, vagyis feljutást érő helyén zárt, azonban a szabályok alapján nem kvalifikálhatott az első csapat mellé az élvonalba, helyette a következő idényben is a másodosztályban szerepelt.

A veszprémiek a jelenlegi évadot is jól kezdték, négyből négy győzelemmel jelenleg a top háromban állnak, a szintén hibátlan Vecséssel és Egerrel.

„Már 2020, vagyis a kiemelt akadémiai státusz előtt is volt korosztályos fiókcsapata a Veszprémnek. Olyan játékosok kerültek ki azokból az együttesekből, mint például Ligetvári Patrik vagy Szita Zoltán – mondja az Utánpótlássportnak a vezetőedzőként a Veszprém Handball Academy U21-es gárdáját 2024 óta irányító Tombor Csaba. – A Veszprémre mindig is jellemző volt, hogy próbálja az utánpótlását olyan szintre hozni, hogy abból a klub és a magyar kézilabdázás is profitáljon. A legutóbbi idény keretéből többen is NB I-es klubhoz kerültek azóta, Gáncs-Pető Máté pedig a Veszprém első csapatának a tagja, és rendszeres játéklehetőséget kap. Az NB I/B megtanítja ezeknek a fiataloknak, mi kell ahhoz, hogy profi sportolóvá váljon valaki, milyen életmódot kell követni ehhez. Illetve a meccsrutin a felnőttek között, ami elengedhetetlen ebben a korban. Az viszont nem kérdés, hogy

Ebben az esetben tehát nem könnyű azt az álmot beteljesíteni, hogy valaki fiatalként a Veszprém első csapatába kerüljön. Más élvonalbeli együttesekhez is elkerülhetnek kölcsönbe a játékosok, ami sok szempontból lehet jövedelmező nekik.”

A 18. születésnapját épp a mai napon ünneplő balszélső, Gáncs-Pető Máté az előző évadban többször is bizonyított már a végül bajnoki címet nyerő One Veszprém tagjaként, még az OTP Bank-Pick Szeged elleni döntőben is lehetőséget kapott. A jelenlegi idényben három NB I-es bajnokin 15 gólnál jár, és az ezekben a napokban zajló klubvilágbajnokságon is bevetették.

„Máté esete különleges, a stáb úgy ítélte meg, hogy nem kell köztes lépcsőfokot beépíteni a pályafutásába, hanem felkerülhetett a klasszisok közé, aminek több oka is van. Egyrészt úgy alakult a keret összetétele, hogy a posztján rendszeresen kaphat játéklehetőséget. Ez persze az utolsó lépcsőfok, a legfontosabb, hogy a kvalitásai lehetővé teszik ezt számára. Roppant tehetséges, már a korábbi években is mondogatták vele kapcsolatban az edzői, hogy

amikor szóba jött, kik kerülhetnek majd fel a nagyok közé. Rendkívül pozitív munkamorál jellemzi, szorgalmas és alázatos, és mentálisan is elbírja azt a terhet, amit ez a szereplés hoz magával. Mint a szivacs, úgy szívja magába az információkat, ami aranyat ér ebben a szituációban. Szerencsére olyan stáb dolgozik Veszprémben, amely előszeretettel dobja be a mély vízbe az utánpótláskorú srácokat, ennek bizonyítéka, hogy Mátén kívül jó pár másik kézilabdázó is bemutatkozott a legutóbbi évadban az NB I-ben. Az NB I/B-s keretünk nagyon fiatal, több 2008-as, sőt még 2009-es játékosunk is van; jósolni nem lehet, de bízom benne, hogy a lehető legtöbb srácnak alakul szerencsésen a karrierje, és kiköthetnek az első csapatunkban.”

A női szakágban bajnoki címvédő, BL-győztes Győri ETO KC-nál hasonló a helyzet, az U20-as együttese az NB I/B-ben szerepel: a fiókcsapat a 2023/2024-es évadot megnyerte az NB II-ben, a legutóbbi idényben pedig a felnőttmásodosztály 12. helyén zárt. Jelen pillanatban a hatodik a gárda, három forduló után. Az eredményeknél azonban fontosabb a tapasztalat, amit ebben a „különleges” közegben megszerezhetnek a játékosok.

„A fiókcsapatok helyzete más, mint a többi NB I/B-s együttesé, hiszen edzésszámban és az egyéni képzés tekintetében is jóval több lehetősége van nálunk a fiatalnak. Azokat a kézilabdázókat tudjuk játszatni, akik a saját, U20-as vagy U18-as korosztályukat már kinőtték, az NB I-be viszont még nem tudnák őket hatékonyan használni a felnőttcsapatok. Ez remek átmenet, felkészítő állomás nekik a folytatásra – magyarázza Bohus Beáta, az ETO NB I/B-s együttesének a vezetőedzője. – Az a tapasztalatom, hogy

Többet jelent a folyamatos játék, mint a padozás a legjobbak között.”

Ha a 2004-es és 2005-ös születésű lányok alkotta Eb-győztes, vb-ezüstérmes korosztályos válogatottból hozunk példát, az azóta a felnőttek között is berobbanó Simon Petra és Csíkos Luca is „megjárta” az NB I/B-t, ami után sikerrel lépett fel az élvonalba.

„Minden akadémista a saját klubja első csapatába vágyik, természetesen a győri lányok szeme előtt is az ETO lebeg, hiszen a világ egyik legjobb csapata. Ebben az esetben viszont első körben az lehet a célunk és feladatunk az akadémián, hogy

A BL-ben nem tizennyolc és húszéves játékosok szerepelnek, de kitartással oda lehet érni ezen az úton is a legjobbak közé, tökéletes példa erre Fodor Csenge is. Kivárta a sorát, rengeteg melót tett bele, ami aztán kifizetődött.”

(Kiemelt képünkön: a Veszprém U21 NB I/B-s csapata Fotó: Wolf Attila, VHA)