Dr. Gál Andrea: Megdöbbentő, mikről nem tudnak az edzők

Egy nap az utánpótlásért címmel tizenötöször rendezett nagy sikerű konferenciát szerkesztőségünk. A Lurdy Ház Rendezvényközpontjában tartott egész napos eseményen ezúttal is klasszis előadók beszéltek a korosztályos sportot érintő aktualitásokról, legfontosabb ügyekről. A résztvevők előadást hallhattak arról, hogy valós veszély-e napjainkban az utánpótláskorú sportolók fizikai és lelki bántalmazása, egyben – dr. Gál Andreának, a TF docensének jóvoltából – megismerkedhettek a Testnevelési Egyetem gyermek- és ifjúságvédelmi kutatásának eredményeivel.

Az Egy nap az utánpótlásért címmel az Utánpótlássport szerkesztősége által tizenötödször megrendezett konferencián a résztvevők előadást hallhattak arról, hogy valós veszély-e napjainkban az utánpótláskorú sportolók fizikai és lelki bántalmazása, egyben – dr. Gál Andreának, a TF docensének jóvoltából – megismerkedhettek a Testnevelési Egyetem gyermek- és ifjúságvédelmi kutatásának eredményeivel.

A szakember az előadás elején elmondta, nem sűrűn fordul elő, hogy ez a téma – az aktualitása ellenére – a szakmai konferenciák kiemelt programpontjai közé kerülnek, ezen az eseményen a köszöntők után ezzel kezdődött meg a prezentációk, beszélgetések sora.

„A gyermek- és a szakembervédelem, a sportban történő bántalmazás Magyarországon tabutéma, a kutatásunkkal ezen szeretnénk valamilyen módon változtatni – mondta Gál. – A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tenderén a Tématerületi Kiválósági Program 2021, Nemzeti Kutatások Alprogramjában – a Kultúra és Család témakörben – pályáztunk, a kutatás pedig tizenegy fővel indult el, akik különböző tudományterületeket képviselnek, emellett fiatal PhD hallgatók is segítettek nekünk. Hangsúlyozom,

A sportban járatos, a sportért dolgozó csapat kezdte meg a munkát.”

A kutatásnak három fő célja volt: összegyűjteni a nemzetközi példákat, mintákat, a hazai sportolók, aktív és leendő sportszakemberek ismerethorizontjának feltérképezése, illetve ismeretterjesztő és oktatási anyagok készítése különböző célcsoportoknak. A kutatók igyekeztek feltárni a különböző rizikófaktorokat, keresni a prevenciós lehetőségeket.

„A safeguarding fogalmával már a kutatás elején találkoztunk. Ez nem szimplán a gyermekvédelmet jelenti, a probléma kezelését, hanem annak megelőzését is magába foglalja. Angliában például sportszakember nem kezdhet úgy dolgozni fiatalokkal, hogy ne legyen safeguarding-igazolványa. A szó egyébként nem ismeretlen itthon, az atlétikai és a korcsolyázó szövetség is használja a szabályzatában, de ki kell emelnem az úszószövetséget is, amely szintén nagy hangsúlyt fektet erre a témára – nem meglepő módon.”

Gál példát hozott az Egyesült Államokból, ahol olyan honlapot készítettek, amelyen a kiskorúakkal szemben etikai kihágást elkövető sportszakemberek nevesítve, listába foglalva szerepelnek – több mint 2500-an. A szülők így ellenőrizhetik, hogy az adott szakember milyen előélettel bír.

„Arra jöttünk rá, hogy az egyetemi hallgatók sokszor nincsenek tisztában olyan fogalmakkal, mint az agresszió, az erőszak vagy a bullying.

és sokszor nem is akarják tudni, mi történik, utánpótlás-válogatott kosárlabdázó lány esetében például az egyesület vezetője meg sem kérdezte, miért hagyja abba a sportolást. ”

Az is kiderült, hogy a fizikai és érzelmi bántalmazás a fiúsportolóknál magasabb arányban fordul elő, az pedig összességében elmondható, hogy sokszor a fiatalok elsőre nem is ismerik fel, hogy ami velük történik, az probléma. 

Szó esett arról is, mi történik, amikor az edzőt, tanárt, utánpótlássporttal foglalkozó szakembert igaztalanul vádolják meg, és az is, amikor a szakembernek a szülővel gyűlik meg a baja. 

Az előadás végén kapott helyet az üzenet a honi döntéshozóknak. 

„A gyermekek védelme csak akkor valósul meg, ha a jogi kötelezettségek, a sportági szabályzatok, az etikai normák és a jelzőrendszer együttesen, intézményesített módon működnek.”

(Kiemelt képünket készítette: Vasas Attila)