Dávid László: Idővel egyenrangú partner lesz a tanítványomból

A Magyar Edzők Társaságával együttműködésben indított Mestermunka című sorozatunkban az utánpótlásedzői szakmát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz a legkiválóbb trénerek portréival. Ezen a héten Dávid Lászlót, a DEAC vívószakosztályának vezetőedzőjét, a kétszeres világbajnok Battai Sugár Katinka mesterét mutatjuk be.

Dávid László 2006-ban kezdett edzősködni, és az elmúlt húsz esztendőben jelentős szerepet vállalt a debreceni vívósport felemelkedésében. 2017-ben ő volt az Interfencing DSC egyik alapítója, amely 2022-ben beolvadt a Debreceni Egyetem Atlétikai Club (DEAC) újrainduló vívószakosztályába. A kooperáció minőségi változást hozott a COVID idején hontalan, még kocsmafolyosón is edző Dávid-tanítványok számára, akik akkortól kezdve, állandó, korszerű vívóteremben végezhetik a felkészüléseket. Dávid László nevelőedzője és máig mestere legsikeresebb tanítványának, a csapatban kétszeres világbajnok, egyéni Eb-bronzérmes kardozó Battai Sugár Katinkának, aki a korosztályos évei alatt is számos kiemelkedő sikert ért el. A napjainkban megközelítőleg 160 vívót, ebből nagyjából 80 igazolt versenyzőt foglalkoztató DEAC-ban a tréner edzi a kerekesszékesek között remek eredményeket elérő,  paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ-, valamint Európa-bajnok Osváth Richárdot is. Az egyesületben vezetőedzői posztot betöltő Dávid László mellett Nyisztor Sándor és Kontor Zsolt tréningezi a vívókat, de Osváth Richárd és Dezső Tibold, továbbá a saját tanítványok közül Vincze Ágnes, Bányay Marcell, valamint Sápi Vince is segíti a munkát.

„Örömteli, hogy azoknál a gyerekeknél, akik a COVID után csatalkoztak hozzánk, kezd beérni a munka, és többen remek eredményeket érnek el a korosztályukban – mondja Dávid László. – Ebben természetesen a kiváló edzői gárda mellett nagy szerepe van annak is, hogy a DEAC jóvoltából egy állandó teremre, edzéshelyszínre leltünk. Egy bizonyos kor és érettségi szint után társként, egyenrangú félként tekintek a tanítványaimra. Nálam ez vált be, és ez a pont minden fiatalnál egyéni, hogy mikor jön el. Amikor a gyerek bemegy valahová sportolni, akkor sokszor a szülő választ sportágat és gyakorta azt is a véletlen határozza meg, hogy melyik edzőhöz kerül.

A tréner elmondta, hogy akkor is hasonló elhivatottsággal végezné a munkáját, ha nem lenne egy olyan kivételesen eredményes tanítványa, mint Battai Sugár Katinka.

„Ha egy tanítvánnyal magas szintre érek el, akkor az nagyon jó visszajelzés a munkámról és arról, hogy minden bizonnyal jó úton járunk. Számomra nagyon motiváló, hogy újra foglalkozhatok kisgyerekekkel és az alapoktól kezdhetem el tanítani a kardvívást. Azt tapasztalom, hogy ma már sokkal könnyebb velük dolgoznom, mert van előttem egy saját munkából hozható példa, amelynek köszönhetően tudom, hogy miként nyújthatom számukra a legtöbbet. Nem mellesleg Sugár rendkívül közvetlen személyiség, aki a szakosztályban minden gyerekhez szeretettel és segítőkészen fordul. Nagyon lelkesítő a tizenegy-tizenkét évesek számára, hogy egy-egy edzésen már ők is beköthetnek Sugár ellen vívni, aki szívesen tanítgatja és mindig jó tanácsokkal látja el őket. Az utánpótlásban nem elvárás nálunk az eredményesség, de ha a gyerekek alázatosan, odafigyelve és lelkiismeretesen edzenek, akkor egy idő után a sikerek sem maradnak el. Elsősorban azt szeretném, ha a tanítvámyaimból felnőttkorra válna jó vívó.”

A felnőttkori eredményességhez Dávid László szerint nem szükséges már utánpótláskorban kiemelkedni a mezőnyből.

„Vannak korán és későn érő típusok, és bizony a tehetséget lehet szorgalommal is kompenzálni.

Például a kadétoknál nálam az a lényeg, hogy minél inkább kiszélesedjen a technikai repertoár, és az már tehetségtől függ, hogy abból ki mennyit tud kamatoztatni téthelyzetben. Az sem feltétlenül szükséges, hogy egy tanítványból élsportoló legyen. Azt szeretném, hogy a nálunk edző fiatalakból később sportot, azon belül a vívást szerető, testileg és lelkileg is egészséges emberek váljanak, és később akár hobbivívóként, edzőként, zsűriként vagy szülőként térjenek vissza a terembe.”

(Kiemelt képünkön: Dávid László Forrás: DEAC)