UtánpótlásSport
2026. január 8.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Labdarúgás

2026-01-07 19:16

Feljutás, bejutás, kijutás – 2026-tól végleg megszűnik az elitkörös rendszer a korosztályos Eb-selejtezőkön

Az UEFA alaposan átalakította az U19-es és az U17-es korosztály Európa-bajnoki selejtezőjének rendszerét. A fiatalabbak 2024 óta A- és B-ligás, kétkörös szisztémában játszanak, míg az idősebbek hasonló felosztásban az idei évtől három körben döntenek arról, mely válogatottak lehetnek ott a kontinensviadalon.

Az idén rendeznek utoljára elitkört a korosztályos labdarúgók Európa-bajnoki selejtezőiben. Az UEFA még 2024 áprilisában döntött arról, hogy kivezeti a korábbi kvalifikációs rendszert, amely első körből – minden csapat részvételével – és elitkörből állt, helyette A- és B-ligában mérkőzteti az Eb-re igyekvő utánpótlás-válogatottakat.

Az U17-esek a 2025-ös Európa-bajnokságra már az új szisztémában kvalifikálhattak. A lényeg az, hogy míg korábban az első körből a csoport első két helyezettje jutott tovább, és szerepelhetett az elitkörös selejtezőben, a megváltozott lebonyolítás szerint minden válogatott folytathatja a második fordulóban:

az A-ligából a csoportgyőztesek a kontinensviadalra, a B-liga elsői pedig az A-ligába juthatnak.

Az A-ligás csapatok akkor őrizhetik meg a tagságukat, ha a csoportjukban, másképpen mini tornájukon nem az utolsó helyen végeznek. Tehát az a csapat, amelyik a B-ligában kezdi a selejtező első körét, akkor lehet ott az Európa-bajnokságon, ha megnyeri az első és a második körben is csoportját.

Az U19-es korosztályban még összetettebb a helyzet: a két évvel korábbi (a 2024/25-ös évad) U17-es ligabeosztásai szerint sorolják A- és B-ligába a válogatottakat, amelyekre

három(!) selejtezőkör vár.

Ahhoz, hogy a 2027-es Eb-n ott lehessen egy válogatott, három mini tornán kell szerepelnie, és az utolsó, 2027 tavaszán esedékes viadalon első helyen zárnia.

Az UEFA kiírása szerint immáron mindkét korosztályban mindössze nyolc csapat vehet részt az Eb-n, amely rendezője automatikusan kvótához jut, így csupán hét hely kiadó. Ennek megfelelően az A-ligából is csak a csoportelsők játszhatnak a kontinensviadalon.

Még 2024 végén kérdeztünk rá az európai szövetségnél, hogy mi indokolja az ilyen alacsony számú résztvevőt a korosztályok Eb-k esetében, miközben a felnőttvilágversenyeken az a trend, hogy emelik a létszámot.

„Folyamatosan értékeljük az általunk rendezett viadalokat, és arra törekszünk, hogy azok a lehető legjobbak, legvonzóbbak és fenntarthatók legyenek. Összességében a selejtezőmeccsek száma nőtt, így több nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek a korosztályos válogatottak.”

Az U19-es Európa-bajnokságon korábban is csak nyolc csapat szerepelt, de az U17-esek viadalára egészen 2024-ig tizenhat együttes jutott ki.

Az átszervezésnek köszönhetően az U17-es selejtezősorozatban legalább hat mérkőzést játszik minden válogatott, kivéve az, amelyik a B-ligában a két három fős csoport valamelyikébe kerül – annak öt találkozóval kell beérnie, míg az U19-esek esetében ez a szám kilencre nő. Ez kétségkívül több garantált találkozó, mint korábban, ugyanis a reformot megelőzően csupán három biztos tétmeccse volt egy-egy garnitúrának.

Ugyanakkor azt is érdemes összeszámolni, hogy hány mérkőzés jut azoknak az alakulatoknak, amelyek kvalifikálnak az Eb-re. Az Európa-bajnokságon két négyes csoportba osztják a válogatottakat, a selejtező hat meccsén felül tehát további három összecsapás vár mindegyik kijutó U17-es csapatra – a legjobbaknak pedig az elődöntő és a döntő következik. Így a győztes hat plusz öt, azaz tizenegy mérkőzést játszik az UEFA égisze alatt. Ez mindössze eggyel kevesebb, mint a 2025 előtti tizenhat csapatos formátumban, hiszen abban csak a negyeddöntő volt a plusz.

Ezzel szemben az U19-eseknek 2026-tól a korábbi három helyett kilenc selejtezőmeccsük lesz, az Eb-n lejátszott találkozók száma pedig megegyezik a két évvel fiatalabbakéval.

Kijelenthető tehát, hogy az UEFA változtatása a meccsrutinszerzés szempontjából pozitív mindkét korosztályban

azoknak a válogatottaknak, amelyek nem jutnak ki az Európa-bajnokságra. Az Eb-re eljutó, de a csoportkörben kieső U17-es alakulatok számára nincs különbség a két szisztéma között – az U19-esek a jövőben három meccs fórban lesznek –, az egyenes kieséses szakaszban pedig eggyel több találkozót játszhattak az előző lebonyolítás szerint az U17-esek, mint a 2024/25-ös sorozat óta.

Az U17-es korosztályban történt váltás miatt egyértelműen nehezebb kvalifikálni az Európa-bajnokságra, hiszen a felére csökkent a létszám, míg az U19-eseknek pedig annyiban változtak a kijutási feltételeik, hogy ha az első körben kiesnek a B-ligába, még van lehetőségük visszakerülni az A-ligába, és onnan kvótát szerezni.

Többször beszámoltunk arról, hogy a magyar utánpótlás-válogatottak

az elmúlt években nem sokszor jutottak ki az Európa-bajnokságokra: az U19-esek 2015 óta egyetlen egyszer sem.

2014-ben éppen hazánkban rendezték a korosztály Eb-jét, a kvalifikáció pedig legutóbb 2008-ban jött össze. A Magyarországhoz hasonlóan, a 2 millió lakosú Szlovénia sem jutott ki az elmúlt évtizedben ennek a korosztálynak az Európa-bajnokságra, viszont az összes többi szomszédunk legalább egyszer beverekedte magát a legjobb nyolcba. 

Az ukránok a legeredményesebbek, akik három részvételből kétszer bronzéremmel tértek haza, a második helyen pedig az osztrákok állnak ugyancsak három kijutással. Horvátország, Szerbia és Szlovákia egyszer kvalifikált, akárcsak Románia.

Az U17-esek – akkor még bővebb mezőnyében – valamelyest jobb eredményekkel büszkélkedhetnek. Magyarország 2017-ben és 2019-ben is ott volt az Eb-n, sőt a csoportjából is továbbjutott. Ez mindenképpen dicséretes, ugyanis 2015 és 2019 között a régióból egyik ország csapata sem menetelt kétszer is legjobb nyolcig. Ausztria és Szerbia háromszor vehetett részt az Eb-n, míg Ukrajna, Szlovénia és Horvátország kétszer, igaz, utóbbi egyszer rendezőként. A koronavírus-járvány utáni időszakban a szerbek és a horvátok is háromszor jutottak ki, előbbiek kétszer bronzérmet nyertek,

a magyarok viszont csak egyszer, a hazai rendezésű 2023-as kontinensviadalon játszhattak.

Meg kell jegyezni, hogy Románia 2015 óta egyszer sem kvalifikált U17-es Eb-re, Szlovákia pedig egy alkalommal jutott ki – 2024-ben. 

A 2026-os Európa-bajnokságon az U19-esek még ott lehetnek, bár nagyon nehéz négyesbe kerültek: Olaszországot, Törökországot és Szlovákiát kell megelőzniük a kvalifikációhoz az utolsó elitkörben. Az U17-esek sajnálatos módon a B-ligában folytatják tavasszal, ugyanis Csehország és Észak-Macedónia mögött harmadikok lettek a mini tornán az első fordulóban – előbbi válogatottól 7–1-re kaptak ki a mieink… A B-ligában Luxemburg, Örményország és Liechtenstein ellen kell bizonyítaniuk.

Az új, a 2027-es Európa-bajnoki részvételért rendezendő selejtezősorozat sorsolását is elkészítette az UEFA. A 2010-es születésűek alkotta, következő U17-os válogatott jövő ősszel kezdi a kvalifikációt, ellenfele Törökország, Észak-Macedónia és San Marino lesz. A négyes tornát Törökországban rendezik a novemberi FIFA-napokon. Az első két helyezett az A-ligában folytatja majd.

A 2008-as játékosokból álló, leendő U19-es válogatott az A-ligában játszik tavasszal, ellenfele Franciaország, Svájc és Wales lesz. A márciusi tornának Svájc ad otthont. A csoport első három helyezettje marad az A-ligában, az utolsó kiesik a B-ligába. Ennek a korosztálynak csak 2027-ben rendeznek U19-es Európa-bajnokságot, addig összesen három selejtezőtorna vár a csapatokra (2026 tavaszán és őszén, majd 2027 tavaszán). Ez azt jelenti, hogy a Svájcban sorra kerülő négyes torna még nem dönt arról, hogy a mieink egy évvel később harcolhatnak-e az Eb-kijutásért.

(Kiemelt képünk forrása: MLSZ)