Miért nem lesz a legtehetségesebbek zöméből sikeres sportoló felnőttként?
A Science folyóiratban közöltek kutatást arról, hogy a felnőttként befutott sportolók, tudósok, művészek között is meglehetősen kevesen vannak, akik csodagyereknek számítottak.
A brit hetilap, az Economist szemlézte a Science folyóiratban megjelent kutatást, amely azt vizsgálta, vajon miért találunk kevés olyan sikeres felnőtt sportolót, akit gyerekként kiemelkedő tehetségnek kiáltottak ki. Arne Güllich, a RPTU Kaiserslautern-Landaui Egyetem sporttudósa kollégáival együtt 34 ezer olyan ember adatait elemezte, aki felnőttként a sport, a zene vagy a tudomány területén az elitbe került. Az eredmények kifejezetten meglepőek voltak, ugyanis kutatók arra jutottak, hogy azok,
Ellenben, akik fiatalon még keresték az útjukat, később specializálódnak, nagyobb arányban jutnak a felnőttmezőny élvonalába.
Az utánpótlás-nevelésben gyakran hallani, hogy minél fiatalabb korban történik a kiválasztás, annál jobb – a korábbi kutatások ezt vissza is igazoltál. Ám azok csak a korosztályos sportolókat vizsgálták, nem követték az alanyok pályafutását felnőttkorig, míg a most megjelent tanulmány az is figyelembe vette, hogy a legígéretesebb gyerekek végül mire viszik az adott területen. A kutatók arra jutottak, hogy a régi hipoztézissel szemben – miszerint nagyobb eséllyel lesz sikeres felnőtt abból, aki már gyerekként kitűnik – a gyerekkori kiválóság lényegében rossz előjel, ugyanis
A számok azt mutatják, hogy a felnőtt világsztárok 90 százaléka gyerekként nem tartozott a legjobbak közé, míg azoknak, akik tinédzserként kiemelkedtek, csupán az 10 százalékuk ért a felnőttélmezőnybe.
A világklasszis szintre jutó sportolókra az jellemző, hogy fiatalon több sportágat is űztek, gyengébb eredményeket értek el a fő sportágukban, és akkor fejlődtek hatalmasat, amikor később specializálódtak. Hasonló eredményekre jutottak a zenében és a tudományban is. A kutatók három lehetséges magyarázatot közöltek: javítja az alkalmazkodóképességet, ha több műfajt kipróbálnak a gyerekek, jobak a tanulási képességeik, akik nem csak egy sportággal foglalkoztak, valamint könnyebben kerüli el a kiégést, aki fiatalon még nem egyetlen területre koncentrál.
(Kiemelt képünk forrása: Sándor Károly Labdarúgó Akadémia)