Vb-részvétel, BL-nyolcaddöntő – minek köszönhető a norvég futball felemelkedése?

Hatalmas fejlődésen ment keresztül a norvég labdarúgás: a válogatott csont nélkül jutott ki a 2026-os világbajnokságra, a Bodø/Glimt pedig a legjobb 16 közé jutott a Bajnokok Ligájában.

A labdarúgó Bajnokok Ligája idei kiírásának legnagyobb meglepetését a norvég Bodø/Glimt okozta, amely a legjobb 16 közé jutásért hazai pályán 3–1-re, Milánóban 2–1-re verte a tavalyi döntős Intert. A kezdőcsapatban rendre kilenc norvéggal felálló együttes már az alapszakasz végén is remekelt: előbb a Manchester Cityt győzte le otthon 3–1-re, az utolsó fordulóban pedig az Atlético Madrid ellen nyert 2–1-re a Metropolitanóban.

Az együttes székhelye északi sarkkörtől északra lévő Bodø településen található, amely lélekszáma kevesebb mint 50 ezer. A klub 2020 óta négyszer lett bajnok, a 2024/25-ös évadban az Európa-ligában az elődöntőig menetelt. Az alakulat szakmai stabilitása adott, ugyanis 2018 óta Kjetil Knutsen a csapat vezetőedzője, aki immáron nyolcadik éve építheti saját elképzelése szerint a csapatot.

A Bodø/Glimt a mostani kiírásban az UEFA Ifjúsági Ligában is indulhatott, azonban ott sok öröm nem jutott a klubnak: pont nélkül, mínusz 27-es gólkülönbséggel az utolsó előtti helyen zárt a tabellán.

A norvég futball az egyik legjobb időszakát éli. A 2026-os európai világbajnoki selejtezősorozatot mindössze két válogatott zárta százszázalékosan: a nyolc mérkőzést kapott gól nélkül teljesítő Anglia, valamint az Olaszországot, Izraelt, Észtországot és Moldovát maga mögé utasító, 37–5-ös gólkülönbséggel végző Norvégia.

Az egészen elképesztő produkció értelemszerűen egyenes ágon vb-részvételt ért, amelyre 1998 óta várt a skandináv ország, ráadásul

– legutóbb 2000-ben, a belga-holland közös rendezésű Európa-bajnokságon léphettek pályára.

A korosztályos válogatottak közül kiemelkedő eredményt az U19-es csapat ért el 2023-ban, amikor Európa-bajnoki bronzérmet szerzett.

A Transfermarkt nyilvántartása szerint pillanatnyilag tizenhét norvég labdarúgó értéke éri el a 10 millió eurót, a listában természetesen szerepel a Manchester City támadója, Erling Haaland, az Arsenal középpályás Martin Ødegaard, valamint az Atlético Madrid csatára, Alexander Sorløth is.

A norvég bajnokságban a légiósok aránya mindössze 30,9 százalék. Összehasonlításképpen Svédországban az élvonalban a játékosok 39,1, Dániában 48,6, míg a magyarszabályos NB I-ben 40,4 százaléka külföldi.

A helyzetkép jól mutatja, hogy valami tényleg történt a norvég futballban. A FIFA Traning Centre oldalán Thomas Brantsæter, a norvég labdarúgó-szövetség tehetségkutatási vezetője beszélt arról, hogyan jutottak el idáig.

Elmondása szerint a norvég játékosfejlesztés tíz-tizenkét éves korban kezdődik a fiúk és a lányok esetében egyaránt.

„Norvégia tizennyolc megyére van osztva, azon belül mindegyikben körülbelül öt régió különböztetünk meg. Ezeket nevezhetjük fejlesztési központoknak, amelyekbe a profi kluboktól egészen a grassrootsig járnak játékosok heti egyszer, amivel kiegészítjük az egyesületi edzésüket. A lényeg, hogy az adott környék legjobbjai hetente találkozzanak egymással, és együtt edzhessenek” – árulta el Brantsæter.

A szakember a földrajzi adottságokkal magyarázza a regionális felépítés szükségességét.

„Mivel Norvégia területre nagy ország, a lakosságszám viszont alacsony muszáj minden régióban magas szintű központokat létrehoznunk, amelyben a professzionális akadémián és a legkisebb klubban nevelkedő játékos is megkapja a lehetőséget, függetlenül attól, hogy milyen nemű, hol született vagy hol él.

A fiúknál tizennégy éves korban tartjuk az első országos tehetségtábort, amelybe a legígéretesebb negyven-ötven játékost hívjuk el. Ebből a mezőnyből alakulnak aztán a korosztályos válogatottak.”

A magyar perspektív válogatottakhoz hasonlóan Norvégiában is külön csapatokat hoztak létre a fizikailag később érő reménységeknek. Ezek természetesen nem helyettesítik az utánpótlás-válogatottakat, hanem azokkal párhuzamosan működnek.

„Figyelmet fordítunk koraérett, fiatalon a fizikai fölényüknek köszönhetően előnyben lévő gyerekekre is.

Az a feladatunk, hogy ezeket a gyerekeket megtartsuk a válogatottakban.”

Az utánpótlás-nevelés fejlődésének egyik legfontosabb eleme a Landslagsskolen elnevezésű program létrehozása volt, amely a tehetségek felkutatására és képzésére fókuszál. A norvég futballszövetség által indított programban rengeteg edzésterv és hozzáférhető segédanyag található, ami egységessé teszi az országos képzést.

Emellett a norvég szövetség fejlesztett egy Tiim nevű alkalmazást, amely futballedzők képzésére, támogatására jött létre. A kezdő, grassroots edzőktől, a tapasztalt akadémiai trénerekig használják, ugyanis minden csoport számára releváns tartalmakat szolgáltat az alkalmazás.

(Kiemelt képünk forrása: Trond-Arne Syversen/NFF)