A korosztályos sikerekért is egyre többet kell tenni

Az utánpótláskorú sportolók is egyre lényegesebbnek tartják, hogy az eredményesség érdekében minden területre kiterjedő szakmai stábbal dolgozzanak.

Nem elég csak sokat edzeni – vallja ezt már egyre több utánpótláskorú sportoló is arra a tapasztalásra alapozva, hogy az eredményességhez az élet minden szegletére kiterjedő odafigyelés, kontroll szükséges.

Az elmúlt években a legsikeresebb utánpótláskorú sportolóink egy-egy kiemelkedő eredmény elérése után már egyre gyakrabban emelik ki, hogy a megfelelő felkészítésükben

Kardvívó klasszisunk, Szilágyi Áron a 2021-ben Tokióban kiérdemelt harmadik olimpiai aranyérmét követően úgy fogalmazott, hogy „nem én csináltam, hanem mi csináltuk meg”– hangsúlyozva, hogy a felkészítő stábjának hatalmas érdeme volt a világraszóló sikerben.

„Szembetűnő volt Tokióban, hogy minden egyes sportoló szinte külön intézményként mozgott az olimpiai faluban. Érezni lehetett, hogy itt már tulajdonképpen projektek vannak. Én is egy projekt voltam. A felkészítő stábommal, a csapatommal együtt. Szükség van arra, hogy a számomra megfelelő szakemberekkel legyek körülvéve, és mindenhonnan megkapjam a sikerhez kellő támogatást. Már nincs az, hogy van egy szövetségi kapitány és alatta dolgoznak a versenyzők. Mindenki keresi az utat, amelyen át sikeres tud lenni.

Mindenkinek magának kell összerakni a legódarabjait, amelyekből fel tudja építeni a várát” – mondta akkor Szilágyi, és a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon már hatványozottan igaznak bizonyult a megállapítása.

Mostanra a korosztályos sportolók is igyekeznek a lehetőségeikhez mérten minél hamarabb igénybe venni a néhány esztendeje extrának induló, de egyre inkább alappá váló kiegészítő szolgáltatásokat. Ezt a kardvívómester, Kósa Miklós is megerősíti, aki a Vasasban nemcsak Szilágyi felkészülését segíti edzőként, hanem több korosztályban is kiemelkedően sikeres tanítványokkal büszkélkedhet. Például az ő szakmai felügyelete mellett edz az elképszetően eredményes utánpótláskorszakot maga mögött tudó, az idén az első felnőttévében is parádésan vívó Spiesz Anna vagy a juniorválogatott egyik jelenlegi húzóembere, a többek között egyéni kadétvilágbajnok Csonka Dorottya.

„Az edzőnek elsősorban a sportszakmai részért kell felelnie a felkészítésben, és bár nem specifikusan, de minden egyéb területre szükséges, hogy rálátása legyen, így a pszichológiai vagy erőnléti oldalra is – mondja Kósa. – A sportpszichológusnak híve vagyok és a foglalkozását ajánlom azoknak a 14-15 éves korú gyerekeknek, akik vívásban a kadétkorosztályba lépnek, és válogatottak lesznek vagy a válogatottságért küzdenek, szeretnének a nemzetközi színtéren is kibontakozni. Fontos, hogy már ebben a korban is meglegyen a versenyzőknek a mentális stabilitása. Az erőnléti edző nálunk több 13-14 éves gyerekkel is személyre szabottan foglalkozik, a gyógytornát pedig véleményem szerint még ennél is fiatalabban, 12-13 éves korban érdemes elkezdeni. A dietetikus szerepe is egyre lényegesebb, de ez a szolgáltatás az előbb említetteknél is költségesebb, így nem minden klub tud élni a lehetőséggel. Ezért kiváltságosnak érezhetik magukat azokat a sportolók, akik a felsoroltak közül minél több területen kapnak támogatást. Már pedig ezek a dolgok ma elengedhetetlenek a felnőtt élsportban, és minél korábban kapcsolódik be valaki ebbe a rendszerbe, a pályája gondosabb felépítésével annál nagyobb esélye lesz elérni a céljait. Például a gyógytorna egyik fő küldetése a sérülések megelőzése, a sportpszihológus az egészséges önbizalomban, a reális önértékelésben, a kudarcok és a sikerek feldolgozásában nyújt segítséget.

A sport abba az irányba fejlődik, hogy minden szempontból, testileg, lelkileg és szellemileg is figyelni kell az emberi működésre.”

(Kiemelt képünkön: Csonka Dorottya beviszi az aranyat érő tust az olasz Lentini ellen a 2024-es kadét-vb döntőjében Fotó: Bizzi Team)