Jelentős kockázatai vannak, ha a hőségben sportolnak a gyerekek

A kánikulában utcára menni is megfontolandó, sportolni pedig egyenesen veszélyes is lehet. Dr. Pavlik Gábor professzorral beszélgettünk a kockázatokról és az óvintézkedésekről.

Elképesztő hőség köszöntött be a héten Magyarországon, sorra dőlnek meg a melegrekordok, az orvosok és a politikusok nem győzik felhívni a figyelmet a rendkívül időjárás veszélyeire. A tanácsok a folyamatos folyadékpótlásról és a minél kevesebb utcai jelenlétről szólnak. Az államigazgatásban hétfőtől home office-t rendeltek el, Magyar Péter miniszterelnök a munkáltatókat is erre kérte, valamint a kinti munkavégzést elhalasztását javasolta.

Értelemszerűen a kinti sportolást semmivel sem veszélytelenebb a kinti munkavégzésnél, sőt. Mégis zajlanak hazánkban utánpótlásversenyek, amelyek fokozott kockázatot jelentenek. Dr. Pavlik Gábor professzort, egyetemi tanárt, az MTA doktorát kérdeztük a témában.

„A sportolók között az elmúlt időszakban sajnos meglehetősen gyakran fordult elő hirtelen halál, ami minden esetben szívhalál, amennyiben nincs baleset vagy más külső körülmény.

Akadnak életkori sajátosságok.

„A verejtékmirigyeink serdülőkorban fejlődnek, ezért előfordul, hogy intenzívebben izzadnak a gyerekek. Ez a hőháztartás szempontjából nem baj, viszont a vízveszteség jelentős lehet. A vegetatív szabályozás még nem fejlődik ki ebben a korban. A verejtékezés a vegetatív idegrendszertől úgy függ, hogy a bőr vérellátását szabályozza, ami, ha nem megfelelő, az fokozott kockázatot jelent.”

Jellemző a fiatalokra, hogy kevésbé érzékelik a fenyegető veszélyeket, mint a felnőttek.

Szédülés, fáradtság, fejfájás, később hányinger léphet fel, a test folyamatosan melegszik, a legsúlyosabb esetekben pedig hőhalál következhet be. A biológiai okok mellett a gyerekek egyébként sokszor azért nem tartanak szünetet, amikor kezdenek rosszabbul lenni, mert vagy meg akarnak felelni az edzőknek, vagy annyira élvezik a játékot, hogy inkább a pályán maradnak. Éppen ezért hatalmas a felelősség az edzőkön, szülőkön, táborvezetőkön, hogy figyeljenek oda a gyerekekre, és megfelelő szüneteket, pihenőket beiktassanak, illetve figyeljenek azokra, akiken bármilyen tünetet kiszúrnak.”

Ha a testhőmérséklet 41-42 fokra emelkedik, akkor azonnal jégfürdőre van szükség, amit addig kell csinálni, amíg 38,9 fokra nem megy le.

„A hőség akkor rontja igazán a teljesítményt, ha állóképességre van szükség. A százméteres síkfutásnál nincs hatása, viszont a maratonnál annál inkább. Fiatalabbaknál tizenöt-húsz, felnőtteknél, edzettebbeknél harminc-negyven perc sportolás után lehet érezni a teljesítményromlás az extrém melegben. Továbbá

tehát például futballban az állóképesség mellett a faktor is megfigyelhető.”

10 ezer méteres futóverseny után a sportoló általában 1-2 kilóval könnyebb, tehát ennyi vizet veszít. A maraton közben körülbelül 3-4 liter vizet veszítenek a futók.

„Ebből mindent azért nem kell pótolni, de a zömét igen. Manapság többnyire nem vizet, hanem sportitalt isznak a versenyzők, ami azért is nagyon hasznos, mert az ozmotikus koncentrációt is fenntartja. A hatvan-nyolcvan percnél hosszabb (például maraton vagy triatlon) folyamatosan sporttevékenység közben elengedhetetlen a sportital, mert abban van monoszacharid, azaz gyorsan felszívódó cukor. A szervezetünkben a hatvan-nyolcvan perces tevékenységre van elég tárolt szénhidrát és zsír, után viszont a fehérjéit kezdené égetni, ami rontja a teljesítményt és veszélyeket hordoz magában.”

(Kiemelt képünk fotósa: Máj Tamás)