Háromszáz gyerek a klasszis elődök nyomában Tapolcán
A hazai vívásnak több klasszis párbajtőrözőt adó Tapolcán napjainkban népes nevelőműhely üzemel; a helyi vívóklub növendékei olyan sportági klasszisok nyomdokába lépnének, mint az egyesületet 2017-ben megalapító, majd tragikusan fiatalon elhunyt Szalay Gyöngyi.
A Veszprém megyei Tapolca az elmúlt évtizedekben olyan kiváló párbajtőrözőket adott a hazai vívósportnak, mint a hétszeres világbajnok, Eb-győztes, olimpiai bronzérmes Szalay Gyöngyi, a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes jelenlegi szövetségi kapitány Boczkó Gábor, a világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes Rédli András vagy a napjaink klasszisai közé sorolandó, olimpiai, világ- és Európa-bajnok Siklósi Gergely.
A városban jelenleg Tapolca Vívóklub néven működik egyesület, melyet Szalay Gyöngyi az egyik legnagyobb vágyaként 2017-ben alapított meg. A klub korábban annak a Balaton Vívóklubnak az egyik fontos bázisaként működött, amely Borosné Eitner Kinga kezdeményezésére jött létre 1999-ben és addig a Tapolcai Bauxitbánya Sportegyesület szakosztályaként üzemelt.
A Tapolca Vívóklub indulását hamar tragédia árnyékolta be. Szalay Gyöngyi 2017 decemberében a helyi kolbásztöltő verseny díjkiosztóján rosszul lett, és több újraélesztési kísérlet ellenére, még aznap életét vesztette a veszprémi kórházban. A tragédia után az egyesület alacsony létszámmal, de fennmaradt és napjainkban már igen népes utánpótlásbázissal büszkélkedhet.
„Teljes mértékben utánpótlás-nevelő egyesület vagyunk, hetven igazolt versenyzővel és a helyi általános iskolákban további nagyjából kétszáz gyerekkel dolgozunk nap mint nap – mondja Keszler Dávid, a Tapolca Vívóklub vezetőedzője. – Többeknek iskolai kereteken belül, a testnevelés órákba beépítve zajlik a vívásoktatás és sokak tanfolyami jelleggel végzik az edzéseket. Még egyfegyvernemes klub vagyunk a párbajtőrre szakosodva, de már szóba került, hogy tőrrel és esetleg karddal is foglalkozzunk.
Sajnos mi is azt tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb rávenni a gyerekeket a mozgásra, de erős és stabil tömegbázist szeretnénk kiépíteni, hiszen majd abból tudjuk kinevelni az élsportolókat. A létszámot tekintve már nem panaszkodhatunk, a toborzást abba is hagytuk, mert szinte elértük a kapacitásunk határát. Ha ennél többen lennénk, a mennyiség már a minőség rovására menne. A megközelítőleg háromszáz gyerekkel három edzőnk foglalkozik, ami nagy kihívást jelent, de igyekszünk megoldani a feladatot. A városban nagy népszerűségnek örvend a vívás, mi pedig azért dolgozunk, hogy továbbvigyük azokat a hagyományokat, amelyeket a nagyszerű elődeink lefektettek.”
A vezetőedző kiemelte, arra törekszenek, hogy az egyesületben mindenki megtalálja a számításait.
„Akkor vagyunk boldogok, hogy ha olyan embert nevelünk, akire a közösségünk büszke lehet attól függetlenül, hogy szép eredményeket ért el a páston vagy a tömegsportban fejezte be a karrierjét. A vívás nagyon sok mindenre megtanítja a fiatalokat. Az életben jól lehet kamatoztatni a teremben elsajátított fegyelmet, figyelmet, önkontrollt vagy éppen azt, hogy miképpen dolgozzuk fel a sikert és a kudarcot. Emellett szeretnénk önállóságra nevelni a gyerekeket.
Nagyon ügyes versenyzőink vannak, akik idővel odakerülhetnek a legjobbak közé. Szeretnénk, ha három-négy éven belül a kadét- és a juniorkorosztályban is lennének válogatott vívóink. Erre reális esélyt látok. Aztán a következő lépcsőfok már az lenne, hogy a klub történetében először felnőttsportolót is meg tudjunk tartani. Bízom benne, hogy nemsokára újra lesz olyan vívó, aki tovább öregbíti Tapolca hírnevét.”
(Kiemelt képünkön: a Tapolca Vívóklub vívóklub ígéretei Forrás: Tapolca Vívóklub)
