Buenos Aires-i megálló

Az argentínai ifjúsági olimpiával kezdi meg első juniorszezonját Zsoldosi Karolina, a Ferencváros vívója. A 16 esztendős sportoló rendkívül céltudatosan, sportpszichológus bevonásával igyekszik minél higgadtabbá válni a páston. Reményei szerint mindez Argentínában érmet, az idény végén pedig felnőttválogatottságot és budapesti vb-részvételt érhet.

Kocsmár-Tóth István - utanpotlassport.hu Zsoldosi Karolina Veronában 10. lett a kadét-világbajnokságon, ezzel kvalifikált az október 6-án kezdődő ifjúsági olimpiára. A Ferencvárosi Torna Club 16 esztendős tőrözője reméli, Buenos Airesben még összeszedettebben tud majd vívni, és akár éremre is esélyes lehet. A párbajtőröző Dékány Kinga után ezúttal ifjú tőrözőnkkel beszélgettünk. – Négy hét van a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiáig. Hogy áll a felkészülésed? – Már július közepe óta edzésben vagyok, most már tudni az ellenfeleimet, így őket elemezzük, valamint járok plusz erőnléti edzőhöz és sportpszichológushoz is, hogy mentálisan minél felkészültebb legyek. – Azt hiszem utóbbi ritka a juniorkorosztályban, de cáfolj meg, ha nem így lenne… – Van egy annyira nem jó tulajdonságom, a szoros asszóknál nagyon el tudom izgulni az utolsó akciókat. A sportpszichológus főleg abban segít, hogy hogy lehet minél gyorsabban, minél jobban feldolgozni az ilyen téthelyzeteket. Nem tudom, mennyire gyakori, hogy utánpótláskorú sportolók pszichológushoz járnak, de az biztos, hogy hasznos. Az úszó Késely Ajna például ugyanoda jár, mint én, vele szoktunk néha beszélgetni, és ő is azt mondja, hogy sokat segít. – Ajna szintén ott lesz az ifjúsági olimpián. Szóba került már köztetek a verseny? Korábbi résztvevőkkel beszélgettél róla, mire érdemes számítani? – Amikor összefutottunk, szóba került persze ez is, de ifi olimpián még ő sem járt, így inkább csak elképzelni tudtunk, mi várhat majd ránk. Biztos vagyok benne, hogy nagy lesz a felhajtás, már az is nagyon különleges, hogy ennyi sportoló egy helyen lesz. Biztos vagyok benne, hogy hasznos tapasztalat lesz a számunkra, emellett pedig emlékezetes élmény. A világbajnokság nem úgy sikerült, mint ahogyan elgondoltam, ezért is várom nagyon, hogy megmutathassam, mit tudok. A mezőnyt ismerve, úgy érzem, harcban lehetek az érmekért. – A veronai kadét-világbajnokságon elért 10. helyről beszélsz. Tudtad előre, hogy mi az a helyezés, ami kvótát érhet Buenos Airesbe? – A tizenhat közé kerülésért vívtam, és akkor az edzőim már tudták, hogy megvan a kvalifikáció, de nem mondták meg, csak a vesztes nyolcaddöntő után. A vb-re úgy utaztunk ki, hogy szóba sem került az ifjúsági olimpia. Elsőre nem is tudtam, miről van szó, aludni kellett rá egy-két napot, hogy felfogjam, mit értem el.

– Ugorjunk vissza a kezdetekre. Úgy hallottam, öttusázó voltál gyerekként, és aztán váltottál a vívásra.  – Az igazat megvallva nem voltam annyira ügyes, viszont 10 éves koromban elindultam egy vívóversenyen, ahol rögvest dobogóra tudtam állni. Ott mondták, hogy látnak bennem annyit, hogy szerintük érdemes lenne csak a vívással próbálkoznom. – Mire vagy a legbüszkébb az eddigi pályafutásodból? – A tavalyi országos-bajnokságon csapatban ezüstérmesek lettünk. Erre nagyon szívesen gondolok vissza. – Túl Buenos Airesen, az első szezonodat kezdet juniorként. Mit vársz magadtól? – Szeretnék a világkupa-sorozatban a lehető legtöbbször harminckettő vagy tizenhat közé kerülni. Ha több is összejön, már ajándék, de természetesen azért dolgozunk. Az idény végén pedig ott a budapesti felnőtt-világbajnokság. Nagyon szeretnék a válogatott keretébe kerülni, ez a fő célom az idei évre.   További korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.