Egy nyolc éves klub, amelynek legidősebb versenyzője tizenkilenc esztendős. Egy olyan nagyvárosban, ahol szinte nincs hagyománya az öttusának, így megmaradnia nagyon nehéz lesz. De ha így megy tovább, nem lehetetlen.
Guzi Blanka Miskolcról szinte pillanatok alatt kijutott a felnőttek világbajnokságára is (a képen Gulyás Michelle párjaként Mexikóban) Forrás: pentathlon.hu Arday Attila –utanpotlassport.hu Ahogy a Trion SC Gyömrőt, a Swimming Pentathlon Club Miskolcot vitte fel idén az öttusa térképére, váratlan eredményekkel. Elsősorban a mindössze két éve versenyző, tizenkilenc esztendős Guzi Blanka eredményei – főleg egyéni junior Eb-ezüstje – hívták fel a figyelmet a sportágban szintén nagyon fiatalnak számító, nyolc éves egyesületre.
„A feleségemmel én alapítottam a klubot 2010-ben – mondja Fázold Henrik vezetőedző. – Valamikor tizennyolc-húsz évesen öttusáztam Miskolcon, de itt megszűnt a sportág, később Mizsér Jenő bácsi hívására az Újpesti Dózsához kerültem. Elvégeztem a főiskolát, az úszásban dolgoztam, a világ legszebb sportágának viszont az öttusát tartottam, így megpróbáltam újra meghonosítani Miskolcon. Volt úszókkal először kéttusázni kezdtünk, az egyik legjobbak lettünk az országban, aztán jött a három-, majd a négy- és az öttusa, ahogy szépen lassan építkeztünk.”
Az alapító szerint a világon mindent meg lehet csinálni, hagyományt teremteni viszont nagyon nehéz. A hetvenes években a később szövetségi kapitányként ismertté váló Pálvölgyi Miklós próbálkozott az öttusa elterjesztésével Miskolcon, Fázold Henrik csatlakozott hozzá, de a helyi gyökerek akkor is hiányoztak a sportág számára.
„Míg Csepelen vagy Fehérváron egy toborzón megjelenik hatvan gyerek, itt örülök, ha egy jelentkezik – folytatja Fázold Henrik. – A városban a futball, a kosárlabda és a jégkorong a népszerű, mi összesen harmincan vagyunk. De inkább legyünk kevesen, és dolgozzunk magas szinten. Ha egy-két évtizeden át sikerülne itt megtartani az öttusát, lennének már gyökerek, és megmaradna a sportág. Fontos, hogy Kelet-Magyarországon is létezzen, minél szélesebben elterjedjen itthon. ”
Ami a megvalósítást illeti, a helyi uszoda és az egyetemi sportcsarnok alkalmas arra, hogy az úszásnak, a vívásnak és a lövészetnek (illetve vele együtt a futásnak) otthont adjon. A lovaglást a versenyzők egyénileg oldják meg, Miskolcon ehhez több lovarda áll rendelkezésre.
„A jövőben egyre többen feljárnak majd Pestre lovagolni, ahogy Blanka is teszi már. Ő vívni is a fővárosba jár Magyari Istvánhoz, a válogatott edzőjéhez, aki az én kérésemre örömmel elvállalta, ezt tartottam ugyanis a legésszerűbbnek az elmúlt két és fél hónapban. Korábban Salamon Gábor foglalkozott vele” – mondja a vezetőedző, aki a saját szemszögéből is elmesélte Guzi Blanka különleges történetét, amelyet a versenyző szemével már bemutattunk. Ehhez képest is sok újat hallottunk azonban:
„2015. augusztus 25-én, tizenhat és fél évesen megjelent az edzésen, pedig én minden rosszat elmondtam az öttusáról. Ebben a korban már le akartam róla beszélni, hiszen az öttusa egyik számát sem űzte. Előző nap telefonon hívott, meg is kérdeztem tőle, hogy jól meggondolta-e? Harminc métert tudott futni, mert addig kézilabdázott, az úszása láttán pedig sírógörcsöt kaptam, mert kiemelt fejjel úszott mellen. Gondoltam, lesz mit behozni! Két éve rajtengedélyt kaptunk, hogy háromtusában, fiatalabbak között elinduljunk vele, de az még nem rólunk szólt. Tavaly jött már a négytusa, de továbbra is hátulról számoltuk, hányadikak vagyunk. De minden verseny újabb tapasztalatot hozott. Idén elsőéves juniorként a hazai válogatón hetedik lett, aztán Lengyelországban is ott végzett, de nemzetközi versenyen, a második legjobb magyarként. Aztán idősebbek között megnyerte az utánpótlás-bajnokságot, Kállai Ákos szövetségi kapitány pedig szólt, hogy úgy készüljünk, bekerülhet a junior Eb csapatába. A kombinált versenyszámot fölényesen megnyerte előtte egy hazai felmérésen, jött az Eb, az egyéni ezüst és a csapatarany, így a vb-re is mehetett. Ott a selejtezőben a futás-lövészetnél a huszonötödik helyről futott fel a negyedikre, döntőbe került, ott a tizenegyedik helyen végzett, és csapatbronzot nyert. Akkor megint szólt a szövetségi kapitány, hogy a felnőtt vb-re is elviszi. Háromhetes olaszországi edzőtábor után egy napig volt itthon, és ment tovább Mexikóba, majd váltóban ötödik lett Gulyás Michelle-lel.”
Kiváló esettanulmány lehet a sportág számára, hogy egy huszadik életévéhez közeledő újonc hogyan válhatott szinte pillanatok alatt az egyik legjobb versenyzővé, nemcsak itthon. A junior-vb-n a pódiumvívásnál meg is kérdezte tőle egy francia hölgy, ő az az öttusázó, akiről Franciaországban is írtak, mert három éve még kézilabdázott. Fázold Henrik szerint a látványos fejlődéshez például az kellett, hogy masszív kézilabdás alkata alkalmas legyen az átalakulásra, és hogy egészen más terhelést kapjon, mint azok, aki tíz éve öttusáznak. De mindez kevés lett volna Blanka legfontosabb tulajdonsága nélkül.
„Talán a legszorgalmasabb versenyző, akivel találkoztam. És jönnek fel mögötte már mások is, akik, ha követik a példáját, és ilyen kitartóak lesznek, sokra vihetik, mert nagyon jók a lehetőségeik. Hiszen van olyan versenyző, aki tizenegy évesen már előrébb tart, mint tavaly Blanka. Elméletileg legalább olyan jó öttusázó válik belőle, más kérdés a gyakorlat, hogy lesz-e ilyen előrelátó, ennyire előre gondolkodó, mint ő. Blanka tavaly érettségizett, és kértem, hogy halasszon az egyetemen, földtudományi szakon, hiszen annak nincs értelme, hogy itthon csak a hatodik-nyolcadik legjobb legyen. Idén már sugalmazásom nélkül, a szülőkkel együtt hozta meg ezt a döntést. Más kérdés, hogy ennek nagyon örültem. Azokat az éveket, amelyeket most elvesztegetne öttusában, már nem lehetne pótolni, míg tanulni pár év múlva is tud még.”
További korosztályos hírek ÖTTUSÁBAN a sportági aloldalunkon.
