Az utánpótlást is érzékenyen érintette az energia- és rezsiválság
Az Egy nap az utánpótlásért című konferencián az energia- és rezsiválság korosztályos sportra gyakorolt hatásairól is szó esett.
Múlt héten a tizenkettedik alkalommal rendezte meg az Utanpotlassport.hu szerkesztősége az Egy nap az utánpótlásért című konferenciát a Lurdy Ház Rendezvényközpontjában. A Magyar Edzők Társasága szakmai együttműködésével megvalósuló eseményen többek között kerekasztal-beszélgetést tartottak az energia- és rezsiválság utánpótlássportra gyakorolt hatásairól.
Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke elmondta, jelenleg 77 uszoda tart nyitva, ezek közül 35-öt a Nemzeti Sportközpontok üzemeltet.
A kormány hárommilliárd forinttal támogatja ezeknek az uszodáknak a működését. Az uszodaüzemeltetési és sporttechnológiai bizottság végig járta ezeket a létesítményeket, és vegyes összképet tapasztalt. Ezért az indokolt helyeken ismételten felhívták a figyelmet az üzemeltetők felelősségére. Wladár arról is beszélt, hogy már a Covid miatti bezárások következtében is nagy volt a lemorzsolódás: a 9–11 éves gyerekek bajnokságán a résztvevők száma 450-500-ról 140-re csökkent.
Gergely István, a Budapesti Honvéd elnöke megemlítette: a klub 23 sportágat kiszolgálva négy telephelyet üzemeltet.
és ezek költsége néhány hónap alatt megtérült. Emellett igyekeztek csökkenteni az energiafogyasztást, napelemeket és napkollektorokat vettek igénybe, valamint hangsúlyt fektettek a fogyasztói edukációra, azaz a gyerekeknek még azt is elmagyarázták, hogyan kell a villanykapcsolót használni, vagy éppen miért szükséges az ajtót becsukni.
Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott, hogy:
Hangsúlyozta, a sportág csak úgy maradhat talpon, ha le tudják játszani a meccseket. Ezért az MKOSZ elnöksége olyan intézkedési tervet fogadott el, amelynek értelmében gyengébb felszereltségű, kisebb méretű és befogadóképességű termekben is le lehet játszani az adott mérkőzéseket. A termekben legalább 16 foknak kell lennie, de 20 fok alatt engedélyezik a játékosoknak az aláöltözetet. A főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy a megnövekedett költségek miatt tavaszra pénzhiány várható, amennyiben nem találnak hatékony megoldást.
Rózsa József, a Szolnoki Sportcentrum ügyvezető igazgatója, a Sportiskolák Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a létesítmények több, mint felének az önkormányzatok a tulajdonosai, az üzemeltetői pedig iskolák, tankerületek, szakképzési centrumok vagy egyházak. Ezért elsősorban
Elmondta, Szolnokon bezárták a termek egyharmadát, és olyan akadémiai és köznevelési sportiskolai központ is van, amelyben 10-12 fokot mérnek, ezért nem tudják használni.
Baji Balázs, a Nemzeti Sportügynökség sportszakmáért felelős vezérigazgató-helyettese mindezek után arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a sportért felelős államtitkárság és a Nemzeti Sportügynökség azon dolgozik: a magyar sport minél kevesebb kárát lássa a helyzetnek. A magyar sport várhatóan jövőre nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat, és ha valamilyen mértékű segítséget mindenképpen kapnak a válsághelyzetben leginkább érintettek.
(Fotó: Mura László)
