Megszámlált percek: minimumból maximum
Az előző évad átlagához képest jelentősen alulteljesítenek a labdarúgó NB I csapatai a „fiatalpercek” tekintetében az élvonalbeli bajnokág első kilenc fordulójában. Az MTK Budapestben jutnak a legtöbb játéklehetőséghez a 2003-ban, vagy az után született futballisták, a Diósgyőr pedig a sereghajtó a listán.
A fiatalszabályként ismert ösztönzési program reformált változatát a 2022/23-as évadtól vezette be az MLSZ az NB I-ben. A pontos részleteket és a feltételeket a labdarúgó-szövetség nem osztotta meg a nyilvánossággal, ezért csupán sajtóhírekből és egyes nyilatkozatokból következtethettünk arra, hogyan is épül fel az új rendszer.
Az elérhető maximális összeg – ami az előző évadban klubonként 325 millió forint volt – megszerzéséhez 29 700 bónuszpontot kell szerezni. Ez az NB I-ben két módon lehetséges: minden perc, amit magyar játékos a pályán tölt, egy pontot ér, viszont, ha az adott futballista 2003-ban, vagy később született, extra szorzó lép életbe.
Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója júniusban szűk körű tájékoztatót tartott a hazai futball állapotáról, egyebek mellett az utánpótlás helyzetéről is.
A sportigazgató elismerte: „A futballunkban nem lehet minőség játékpercek nélkül”.
Az előző évadban a Budapest Honvédban játszott a legtöbb fiatal, így értelemszerűen a legkorábban a kispestiek teljesítették a támogatáshoz szükséges összes feltételt. A piros-feketék kiesésével törvényszerű volt, hogy csökken a bajnokságban szereplő utánpótláskorúak száma, még akkor is, ha a másik sikeres fővárosi akadémiát működtető MTK Budapest jutott fel az élvonalba.
Ahogyan arra számítani lehetett, az MTK kiemelkedik a mostani mezőnyből, ami elsősorban Kovács Mátyás folyamatos szerepeltetésének köszönhető.
Mellette a negyedik forduló óta a 18 éves Kovács Patrik is az összes bajnokin lehetőséget kapott Horváth Dávid vezetőedzőtől.
A második legtöbb időt a Zalaegerszeg csapatában töltenek pályán a fiatalok – elsősorban Senkó Zsombor gyűjtötte a perceket a kapuban. Az viszont kérdéses, mikor láthatjuk újra az NB I-ben, mivel kikerült a keretből a Fehérvár elleni, a hetedik fordulóban 3–3-mal zárult mérkőzésen elkövetett súlyos hibák után. Azóta Bóér Gábor együttesében összesen 2 percet kaptak a korosztályos futballisták.
A kizárólag magyar játékosokat foglalkoztató Paksban eddig Vas Gábor, Horváth Kevin és Földi Dominik jutott lehetőséghez, de egyikükből sem lett még alapember. A másik szinte csak hazai labdarúgókat játszató gárdában, a Kecskemétben Szendrei Ákost rendre beveti Szabó István vezetőedző – háromszor kezdőként és ugyanennyiszer csereként lépett pályára.
A címvédővel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a következő évadot már az Eintracht Frankfurtban kezdő támadó-középpályáson kívül nem kapott lehetőséget másik utánpótláskorú futballista.
Az egyes csapatok vizsgálata után eggyel távolabb lépve érdemes megnézni, hogy az egész bajnokság szintjén mit mutatnak a számok.
Ennek egyik lehetséges – és talán legkézenfekvőbb – oka a Honvéd kiesése, illetve az, hogy az előző évadban az alapemberek közül, például, a Kecskemétben Horváth Krisztofer és Katona Bálint, a Vasasban pedig Iyinbor Patrick az érintett korosztályba tartozott.
Az adatok kapcsán feltűnő, hogy az egyes fordulókban rögzített játékidő szórása is egészen más tartományba esik a mostani évad első negyede után, mint az előző kiírásban.
Kilenc fordulót követően nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, az azonban mindenképpen jelzésértékű, hogy az előző évadhoz képest egyelőre bőven elmaradnak a „fiatalpercek”. Ha pedig nem emelkedik a korosztályos labdarúgók játékideje – sőt: a jelenlegi állás szerint csökken –, a sportági vezetés aligha lehet elégedett.
(Kiemelt képünkön: Kovács Mátyás (kékben) az eddigi kilenc forduló minden mérkőzésén pályára lépett Fotó: Török Attila/Nemzeti Sport)
