UtánpótlásSport
2024. június 14.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Kézilabda

2024-02-08 16:59

„Örömteli a fiatalokkal elért Eb-siker, de óvatosan kell kezelni” – Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója

A tavalyi U21-es férfi kézilabda-vb-n ezüstérmet szerző magyar csapatból többen is remekül vették a felnőttválogatottba való fellépés akadályát, ahogyan láthattuk a nemrég véget ért németországi Európa-bajnokságon, amelyen az együttesünk az eddigi legjobb helyezését elérve ötödikként zárt. A siker örömteli, de óvatosan kell kezelni – hangsúlyozza Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója, akit a fiatalok beépüléséről kérdeztünk, a női szakágra is kitérve.

Sokáig emlékezetes marad a januári felnőtt férfi kézilabda Európa-bajnokság: a magyar válogatott az esemény történetében az eddigi legjobb eredményét érte el, ötödikként végzett, és nagy reményekkel várhatja a márciusi olimpiai selejtezőt, amit ráadásul hazai pályán játszhat, Tatabányán.

A minitornán minden bizonnyal a fiatalok, pontosabban a tavalyi U21-es világbajnokságon 46 év után újra ezüstérmet szerző együttes több tagja is szerepet kap majd, ahogyan történt az emlegetett kontinensviadalon is. A jobbszélső Imre Bence (6 meccs/20 gól) és az irányító Fazekas Gergő (8/18) a mezőnyben, Palasics Kristóf pedig a kapuban bizonyította, hogy lehet rá számítani a „nagyszínpadon” is, Ilic Zoran pedig már rutinosnak számít a fiatalok közül a felnőttválogatottban. A Krakovszki ikrek, Zsolt és Bence kisebb szerepet kapott: előbbi az első két mérkőzésen lépett pályára, három, majd egy gólt szerzett, utóbbi pedig egyszer került be a meccskeretbe, a horvátok ellen.

„Nagyon örömteli az eredmény, és az, amit a fiataljainktól láttunk az Eb-n, de nagyon fontos, hogy óvatosan kezeljük ezt a sikert. Az utánpótlásból a felnőttmezőnybe belépő fiatalok esetében

legalább két-három világversenyen bemutatott jó, kiegyensúlyozott teljesítmény kell ahhoz, hogy ezen a szinten a bevált játékosok közé tartozzanak.

Egy biztos, hogy jó úton haladnak efelé” – mondja az Utánpótlássportnak Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség sportszakmai igazgatója.

Imre Bence Forrás: MKSZ

De vajon min múlott, hogy az emlegetett játékosoknak nem okozott problémát a szintlépés, mi lehet a titka a megfelelő beépítésnek?

„Több összetevő kellett ehhez. Vissza kell tekintenünk a múltjukra, a klubban elvégzett munkára is: a felkészítés és a versenyeztetés tekintetében a velük foglalkozó szakemberek megtalálták az arányokat, így a fiatalok mindig olyan szintű csapatokban játszhattak, ami a fejlődésükhöz leginkább szükséges volt, emellett pedig nem volt elhanyagolva a fiataloknak szükséges felkészítési folyamat sem. A sportolók karaktere sem másodlagos, a fiatalok esetében egytől egyig olyan, a sportág iránt elkötelezett, motivált játékosokról beszélünk, ami a felnőttválogatottban való szerepléshez elengedhetetlen. Ne feledkezzünk meg az idősebb, rutinosabb csapattársakról sem: kiváló egyveleg alakult ki az Eb-keretben,

a fiatalok kellő alázattal dolgoztak, a tapasztaltabb kézilabdázóink pedig nyitottak voltak az újak irányába – ez termékeny közeget eredményez.

Nem véletlen, hogy volt, amikor a rutin, máskor pedig a fiatalos erő lendítette át a holtponton a válogatottat.”

Kijelenteni még korai lenne, hogy a férfiválogatott fiataljai betonbiztos helyet harcoltak ki maguknak a „nagyok” között, viszont jelezték, érdemes velük számolni a folytatásban is.

A kérdés a női szakág kapcsán is releváns. A 2018-as junior-világbajnokságon – az esemény történetében máig az egyetlen magyar – aranyérmet szerző csapatunk esetében számtalanszor vetődik fel a kérdés, miért nem sikerült eddig átmenteni az eredményességet a következő lépcsőfokra.

Simon Petra Forrás: MKSZ

„Azt fontos leszögezni, hogy a jelenlegi női felnőttválogatott a junior-vb-aranyérmes társaságra épül, legalábbis a legutóbbi két világverseny tekintetében. Ők is a beváltak kategóriájába tartoznak, a támadósorunkat szinte teljesen ez a korosztály alkotja.

Esetükben viszont az hiányzott, amit a fiúknál láthattunk: nem igazán volt meg mellettük az idősebb generáció, amely a tapasztalatával tudja segíteni a fiatalabbakat.

Jól érzékelteti ezt például a norvég Reistad példája: Mörkkel, Herremmel, Oftedallal az oldalán sikerült ezt az utat, lépcsőfokot megtennie. A női szakágban ezt a problémát meg kell oldani; a jelenlegi (a nyári korosztályos világbajnoksággal az utánpótláskortól búcsúzó – a szerk.) juniorkorosztály esetében már a 2018-as vb-győzteseink lesznek a támasz, nekik kell majd felnőniük ehhez a feladathoz. Egy biztos, nem panaszkodhatunk az utánpótlás beválására, örömteli, hogy a fiúk között hat, fél éve még juniorkorú játékos is ott lehetett az Eb-n, többségük ráadásul kulcsszerepben, míg a lányok közül a jelenleg is U20-as Simon Petra pedig olimpiai kvalifikációs tornára készül a felnőttekkel. Bízzunk benne, hogy nem lesz ott a junior-vb-n, mert az azt jelentené, hogy a párizsi játékokon neki is szurkolhatunk majd!”

(Kiemelt képünk forrása: Axel Heimken, kolektiff/MKSZ)