„Szembetűnő, hogy a fiatalok egyre jobban megállják a helyüket az NB I-ben" – Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója
Az MLSZ sportigazgatója, Barczi Róbert a fiatalszabály pozitív hatásairól is beszélt.
Az m4sport.hu-nak adott interjút a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója. Barczi Róbert elmondta, hogyan egységesítették a képzési irányvonalakat:
„Egyrészt a kiválasztást kellett megszervezni, hogy
illetve ki kellett alakítani egy motivációs rendszert, hogy a játékosok felfelé áramoltatását biztositani tudjuk. Ez egy elég nehéz folyamat volt és még mindig nem tökéletes, de a korábbiakhoz képest sokkal hatékonyabb a regionális klubok együttműködése. A másik fontos elem a képzés, ezen a területen egy nagyon komoly szemléletváltásra volt szükség: az ,,aranykort” jelentő 7-14 éves korban a technikai alapok, illetve a játékkészség elsajátítása került fókuszba, amivel párhuzamosan az eredménycentrikus gondolkodás helyett a játékosok egyéni fejlesztését próbáljuk előtérbe helyezni. A következő lépés az akadémiai, 14-19 éves korosztály, amikor már elsősorban a gyorsaság, a dinamika, a sebesség, az állóképesség fejlesztésére kell törekedni objektív mérésekkel, adatokkal visszaigazolva. Fontos kiemelni, hogy a sportigazgatóság minden területén, legyen szó akár a klubfejlesztésről, az edzőképzésről vagy a sporttudományról, ugyanazokat az alapelveket követjük."
A fiatalszabály hatásairól így vélekedett:
„2022-ben vezette be a szövetség a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, ahol – a nemzetközi példáknak megfelelően – az első két évben még nem volt szabad szemmel látható eredménye, sőt, csökkenő tendenciát mutatott a fiatalok játékperceinek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy időbe telik míg a klubok megszokják a rendszert és ennek megfelelően alakítják az átigazolásokat, a kereteket.
Barczi átfogóan értékelte az utánpótlás-nevelés helyzetét:
„Az elmúlt három évben kilenc U21-es labdarúgó mutatkozott be a felnőttválogatottban, és a center kivételével minden poszton lehet látni azt az egy-két fiatal labdarúgót, akik középtávon a magyar válogatott erősségei lehetnek.
Korábban a többség 4-5 fiatallal úgymond letudta a támogatáshoz szükséges perceket, de mostanra a legtöbb klubban már megvan az az egy-egy stabil játékos, aki folyamatosan játszik és be is épült a csapatba. A mai modern labdarúgásban fontos szerepe van a gyorsaságnak, a dinamikának, ezért szintén a minőségi előrelépést támasztja alá, hogy az NB I-ben a 20 legtöbbet sprintelő játékos majdnem fele fiatal, 21 éven aluli labdarúgó. Ezek azonban csak az első lépések, a további és folyamatos fejlődéshez szükség van a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán. Márpedig ezen a téren még messze vagyunk az ideális helyzettől."
A sportigazgató más országok adatival hasonlította össze a magyarországi számokat:
„Megvizsgáltuk az elmúlt két és fél év külföldre történő játékoseladásokat az U21-es labdarúgók tekintetében, az eredményeket pedig összevetettük a szintén 12 csapatos, valamint a környező országok bajnokságaival. Miközben a magyar klubok az elmúlt két és fél szezonban két 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek pénzért külföldre, addig az említett lista élén álló szerbek, horvátok, vagy dánok 15-20 fiatal labdarúgót adtak el. Mindez pénzügyi szempontból nagyjából tízszeres bevételt hozott a szerbeknek a mi bevételeinkhez képest. Tehát még messze vagyunk az optimális helyzettől, fontos lenne, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a klubok költségvetésében a külföldre eladott játékosokból származó bevételeknek.
Arról is beszámolt, szerinte mi a teendő:
„Ez egy hosszú folyamat, amihez két dolog szükséges: egyrészt, hogy
másrészt, hogy a felvevőpiac, vagyis az NB I-es klubok beépítsék, illetve eladják a tehetséges labdarúgókat. Ennek a két szálnak, folyamatnak össze kell érnie és egymásra kell épülnie. Ehhez minden feltétel adott. A szövetség részéről mind a két területen nagy erőfeszítéseket teszünk, továbbra is kiemelten támogatjuk a fiatalok beépítését: azt szeretnénk, hogy a következő időszakban az NB I-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és 4-5 magyar játékos legyen a pályán a mérkőzések alatt."
(Kiemelt képünk fotósa: Horváth Péter Gyula/m4sport.hu)