Például te, például ő – gondolatok a sportági sikerek hátteréről

Publicisztikánk a korosztályos vívósikerek hátteréről a tizenegy magyar érmet hozó antalyai kadét és junior Eb után.

Kialakult egy szokás a korosztályos vívó-világviadalokon, mely szerint a versenynapok végén a szállodába visszaérkező érmes magyar fiatalokat a küldöttség többi tagja félkörben állva várja a hallban, és kitörő tapssal, ujjongással köszönti. Ez a gesztus rendszerint zavarba hozza azokat az ígéreteket is, akiken a dobogóig vezető úton a legkisebb nyoma sem látszott a megilletődöttségnek.

hiszen innentől kezdve a reménységek tagjai lesznek annak a már igen népes és előkelő klubnak, amely az utánpótlás-világ- és Európa-bajnokságokon kézzel fogható ereklyét, érmet kiérdemlőket tömöríti.

A múlt héten a törökországi Antalyában lezajlott kadét és junior vívó Európa-bajnokságon tizenegy érmet (három arany, négy-négy ezüst és bronz) szereztek fiataljaink, pontosan annyit, mint egy évvel ezelőtt a két korosztály nápolyi kontinensviadalán. Egyéni Európa-bajnok lett a kadétok között a párbajtőröző Kiss Donát és a tőröző Kosztolányi Hunor, továbbá a juniormezőnyben a párbajtőröző Pelle Domonkos, míg egyéni bronznak örülhetett az egyaránt kardozó Komjáthy Boglárka és Papp Zsadány – előbbi a fiatalabbak, utóbbi az idősebbek megméretésén. Emellett csapatban négy ezüst és két bronz volt a magyar termés.

A tinédzserek az Eb után visszatérnek szakosztályukba, egyesületükbe, amelyben az ottani edzéstársaktól, barátoktól fogadják a büszke vállveregetéseket, gratulációkat, a még fiatalabbak pedig csillogó szemekkel néznek fel rájuk, azokra, akik elérték céljukat az év egyik legfontosabb versenyén. A kicsik az élménybeszámolót érdeklődve, izgatottan hallgatják, sokat kérdeznek, vizsgálgatják a hazahozott érmet, otthon is erről mesélnek, majd a következő edzésen már jóval több pillantást vetnek a bajnokra, és keresik a titkot, hogy mi az, amit ha ők is ugyanúgy csinálnának, hasonló sikerben lehetne részük.

Néhány éve a mostani „hősök” voltak a kicsik. Azok, akik csodálattal néztek a korosztályos világversenyek után válogatottmelegítőben, a terembe éremmel a nyakukban belépő nagyobbakra. És ami a legfontosabb, hogy példaképet választottak közülük. Hiszen a magyar vívósport eredményességének egyik legfőbb titka abban rejlik, hogy

Akár a csak néhány esztendővel korosabb társak is kiváló utat mutathatnak.

Több hazai műhelyben rendkívül jól tapasztalható ez a jelenség. Például a növendékek a Vasas csarnokának folyosóján és pástjain is összefuthatnak a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a szintén ötkarikás bajnok Szász Emesével, Koch Mátéval, Nagy Dáviddal vagy éppen a világbajnok Katona Renátával. Aztán a még jelenleg is juniorok közül a korosztályos világ- és Európa-bajnok Spiesz Anna és Csonka Dorottya, vagy éppen a most Törökországból kadét Eb-bronzzal hazatérő, még serdülőkorú, 14 éves Komjáthy Boglárka személye is motiválja a fiatalabbakat. A klasszisok, az eredményes juniorok, kadétok pedig segítőkészek, közvetlenek, hiszen nem is olyan régen maguk is megkapták azt az odafigyelést, amellyel ma már ők igyekeznek segíteni az utánuk érkezőket. Nem meglepő, ha egy utánpótláskorú vívónak az olimpiai bajnoki cím a célja. Sőt inkább ez a magától értetődő, mert a példaképek elérhetősége és közelsége által a gyerekek az álmaikat is megvalósíthatóbbnak hiszik.

A sikerekhez természetesen odaadó, képzett szakmai gárda is szükséges, és a magyar vívásnak ezen a téren sincsenek túl nagy hiányosságai.

nem utolsósorban tanácsokkal látják el, támogatják egymást. Maradva a Vasasnál, a pasaréti bázis kardszakágának utánpótlásában dolgozó Boros György, Kósa Miklós, Riba Ferenc vagy Sárközi Gergely is a legendás Pézsa Tibortól leshette el a tréneri munka fortélyait. Pézsa pedig Szűts Jánostól tanult, akinek mestere a magyar kardvívás egyik létrehozója, Borsody László volt. A Borsody-iskolát megteremtő géniusz tanítványai – köztük Kovács Pál, Rajcsányi László, Berczelli Tibor, Tersztyánszky Ödön – összesen tizennyolc olimpiai, tizennyolc világbajnoki és tizennégy Európa-bajnoki aranyérmet nyertek.

Mint mindenhol, a hazai vívásban is előfordulnak egyetnemértések és konfrontálódások, összességében mégis összefogás, együttműködés jellemzi a sportág honi társadalmát. És mi más lehetne a magyar vívásért tenni igyekvők célja, minthogy ha majd egyszer be kell lépniük egy nagy égi szálloda előcsarnokába, az elődeik kitörő tapssal, ujjongással köszöntsék őket.

A junior Eb-győztes párbajtőröző, Pelle Domonkos fogadtatása Antalyában:
 

(Kiemelt képünkön: a kardozó lányok öröme az antalyai kadét Eb-n Forrás: Bizzi Team)