„A lényeg, hogy egyen a gyerek!” – Kőrösi Éva dietetikus

A helyes étkezés már utánpótláskorban is kiemelt fontosságú, ugyanis amellett, hogy ez elengedhetetlen a lehető legjobb teljesítmény eléréséhez, a későbbi problémák nagy része megelőzhető, ha néhány alapelvet már gyermekkorban betartunk. A megfelelő táplálkozásról, a szülői tudatosságról és az étrendkiegészítőkről Kőrösi Éva dietetikussal beszélgettünk.

„Már egészen kicsi korunktól hatással van ránk az, hogy mit eszünk, ugyanis ez befolyásolhatja, milyen hosszú és minőségű lesz az életünk” – kezdte Kőrösi Éva, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet dietetikai vezetője. Nem vitás, a sport nagyon jót tesz a testnek, de ahogy a szakember mondja, a rendszeres mozgás sem tud mindent kompenzálni.

„A genetikai problémákat felnagyíthatja a rossz táplálkozás, illetve, ha nem megfelelő étrendet választunk, a sportspecifikus testösszetételről le is mondhatunk.”

Egyes sportágakban már gyerekkorban is oda kell figyelni a súlyra, illetve az alakra.

„Az éheztetéssel járó fogyasztás a kicsik esetében még szerencsére ritkább, de serdülőkortól az életük részévé válhat azoknak, akik súlycsoportos vagy esztétikai sportágat választottak. Elsősorban egyébként nem koplalás, hanem a túlfogyasztás szokott problémát okozni utánpótlássportban: ha túl sok energiát visz be a gyerek, úgy, hogy nincsenek arányban a tápanyagok – például a vitaminok, az ásványi anyagok –, abból bizony hosszú távon is gond lehet.”

Természetesen erre elsősorban még nem a gyereknek kell ügyelnie, hiszen többnyire a szülő döntése, mit ehet, mit nem.

„Azt látom, hogy a szülők jóval tudatosabbak, mint korábban, sokkal nyitottabbak a dietetikusok véleményére. Ez a tendencia örömteli, mivel gyerekkorban preventíven tudunk olyan szemléletet adni, ami a későbbi problémák egy részétől meg tudja védeni a sportolót.

Persze olyan is van, hogy átesünk a ló túloldalára, éppen a napokban a kollégámhoz hétéves gyerekkel jöttek, aki már különböző étrendkiegészítőket szedett. Ez a másik véglet.”

A médiában kezelhetetlen mennyiségű információ érhető el a helyes étkezésről, ami igazi káoszt okozhat a témára fogékony szülők fejében.

„Amikor úgy jön valaki hozzánk, hogy már mindent olvasott, de nem tud eligazodni a sok infó között, az jó, mert azt jelenti, nyitott. Ellenben, amikor már kész koncepcióval érkeznek, és azt szeretnék, hogy az elképzelésüket szorítsam keretek közé, akkor nehéz dolgom van, mert igazából nem kíváncsiak arra, szakmailag mit gondolok. És van még egy érdekes típus: a szülő, aki szintén élsportoló volt. Ő általában azzal próbálkozik, ami neki annak idején működött másik sportágban, és arra kér, hogy ezt ültessük át a gyermekére is.”

Maradva a szülőknél, Kőrösi Éva arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyes étkezéshez meg kell tervezni a gyerekek napját. Bizonyára egyik sportszülőnek sem ismeretlen a helyzet, amikor az iskolából edzésre rohanva ebédel – vagy nem ebédel – a gyerek.

„Nekem több bizodalmam van a menzákban, mint az átlagnak, nem a minőséggel van gond, hanem azzal, ha a gyerek nem szereti az adott ételt, ezért nem ebédel. A legnagyobb baj az, ha étkezést hagy ki a sportoló: napi ötször kell enni, ez a kulcs.

Nem szabad ebben a korban szigorú étrendet ráerőltetni senkire. Ha látjuk előre, hogy olyan a menü a menzán, amit nem eszik meg a gyerek, küldjünk vele plusz szendvicset vagy otthonról melegételt. Tervezés nélkül képtelenség megoldani ezt.”

A gyorséttermeket természetesen nem ajánlják a dietetikusok, de démonizálni sem szabad azokat, mert azzal éppen ellentétes hatást érthetünk el.

„Még a felnőttsportolóknak is kell heti két-három csalóétkezés ahhoz, hogy tartani tudják az előírt étrendet. Nem vehetünk el minden élvezetet a gyerekektől, nem kell teljesen tiltani semmit, csak a kereteket határozzuk meg.

Határokat kell szabni annak, hányszor és milyen időszakban lehet ott enni, ahogy a csokifogyasztás sem ördögtől való, csak legyen kontroll alatt. Persze a legfontosabb versenyek alatt senki ne egyen gyorsétteremben, hiszen ilyenkor nagyon fontos a regeneráció, de például a szezon végén, amikor pihenő következik, majd alapozás, nyugodtan ehetnek bármit, olyankor belefér.”

Bármit? És mi a helyzet az étrendkiegészítőkkel? Azt is szabad már gyerekkorban?

„Normál esetben dietetikusként a »food first« elvet valljuk, azaz az ételekkel próbálunk kezelni, optimalizálni. Van olyan iskola, amelyik a »food first, but not always«-ben hisz, azaz persze az étel az elsődleges, de vannak olyan helyzetek, amikor nem bízunk annak a minőségében, vagy allergiás valamire az illető.

A dietetikus hangsúlyozza, csak ellenőrzött étrendkiegészítőt szabad használni.

„A Nemzetközi Antidopping Szövetség (WADA) 2021-től megszüntette a vétlen doppingvétség intézményét, ami alapján, a sportoló védekezhetett azzal, hogy szennyezett volt az étrendkiegészítője. Ebből rengeteg visszaélés volt, úgyhogy a WADA bezárta ezt a kiskaput, ma már a sportoló felelőssége, mi kerül a szervezetébe, és ha bármilyen tiltott anyagot találnak a mintájában, négy év eltiltás vár rá. A Testnevelési Egyetem laborjában ezért folyamatos méretjük be azokat az étrendkiegészítőket, amelyet a gyártók is szeretnének. Az ellenőrzött termékek listája a honlapon elérhető, de a boltok polcain is meg lehet különböztetni ezeket, mert szerepel rajtuk a TF-logó. Aki élsportoló, annak egyértelműen csak ezek közül szabad válogatni, de aki amatőr, annak is kizárólag ezeket ajánlanám, mert

(Kiemelt képünkön: Kőrösi Éva dietetikus és Zámbori Zala EYOF-győztes tornász Forrás: Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet)