Sikeres utánpótlásévek után korai visszavonulás – de vajon megérte-e a fiatalságukat az élsportnak áldozni?

Az elmúlt időszakban többen is váratlanul korán, már húszas éveik elején felhagytak az élsporttal. Az utánpótlásban világraszóló sikereket elérő tornásznak, Balázs Krisztiánnak (23) és a kézilabdázó, Lakatos Ritának (25) is sérülés miatt kellett visszavonulnia. Arra voltunk kíváncsiak: hogyan tekintenek vissza a rendkívül ígéretesen induló, de viszonylag hamar véget ért pályafutásukra? Megérte-e a fiatalon befektetett sok-sok energia? Mit kaptak az utánpótlás- és fiatal felnőtt éveik során a sportáguktól, illetve az élsportolói léttől?

Különösen megszaporodott az elmúlt hetekben, hónapokban azon fiatal felnőtt sportolók száma, akik meglepően korán a visszavonulás mellett döntenek. Nemrégiben a 23 éves tornász, Balázs Krisztián gyógyíthatatlan gerincvelő-problémája miatt kényszerült véget vetni pályafutásának. A ferencvárosiak felnőttválogatott kiválósága számos nagy sikert ért el korosztályos szinten: ifjúsági olimpiáról arany-, ezüst- és bronzérme is van, mindemellett ifjúsági Eb-győztesként és vb-bronzérmesként, valamint tízszeres magyar bajnokként fejezte be karrierjét. Sportága egyik legnagyobb tehetségeként indult, viszont a felnőttek között a sérülés miatt nem tudta azt a pályát befutni, amit jósoltak neki.

sőt jelenleg már utánpótlásedzőként tevékenykedik az FTC-ben.

„Amikor szembesültem vele, hogy ilyen fiatalon abba kell hagynom, eleinte sokat búslakodtam, nagyon elszomorodtam, és természetesen máig fájó szívvel gondolok vissza a versenyzői karrieremre, hogy így kellett véget érnie – kezdte Balázs Krisztián az Utánpótlássportnak. – Azonban az sokat segített, hogy az elmúlt időszakban jó néhány korábbi sikeres élsportolóval beszélgettem, és nagyon jó tanácsokat tudtak adni, sok mindenre felnyitották a szemem, ami nagyban megkönnyítette, hogy elfogadjam a helyzetet.

Majd, amikor ebbe jobban belegondoltam, rájöttem, hogy mennyire igaza van. Gyerekkoromtól kezdve a sport töltötte ki az életemet, és a tornával keltem-feküdtem, nagy terveim lettek volna még, szerettem volna még legalább két olimpiai ciklust végigcsinálni, és emiatt – mint már említettem korábban is – van bennem egy jókora hiányérzet.

Elmondta, nagy sikerekben is volt része, szóval nincs oka arra, hogy lehajtott fejjel, lógó orral vonuljon vissza.

„Hosszú évekig viselhettem a címeres mezt a válogatottban, és képviselhettem Magyarországot világversenyeken. Olyan neveltetést és értékrendet kaptam, amely az élsportolói pályafutásom után is el fog kísérni, és a civil életben is mindenképpen fogom tudni hasznosítani azokat a képességeket, amelyekre az évek alatt szert tettem. Rengeteg mindent kaptam a sporttól, és mindezt nem is igazán realizáltam egészen mostanáig, hiszen eddig én csak éltem a mindennapjaimat tornászként, és sok dolog magától értetődőnek tűnt.

Hálás vagyok a Ferencvárosi Torna Clubnak és a Magyar Torna Szövetségnek, hogy nemcsak akkor álltak mellettem, amikor jól ment a szekér, hanem a bajban is támogattak. A MOB-nak szintén szeretnék köszönetet mondani, hiszen a közbenjárásukkal a nehéz pillanatokban sportpszichológusi segítséghez fordulhattam, amire nagy szükségem volt, amikor lelkileg mélyen találtam magam.

Rengeteget tanultam és tanulok még most is tőle. Csodálatos dolog, hogy együtt dolgozhatom vele, és edzőként mellette bontogathatom a szárnyaimat.”

A 25 esztendős kézilabdázó, Lakatos Rita némiképp hasonló cipőben jár, mint Balázs Krisztián. Korosztálya egyik legnagyobb reménységéként tartották számon, ami nem is véletlen, ugyanis 15 évesen már bemutatkozhatott az elmúlt két évtized legeredményesebb hazai klubjának, a Győri Audi ETO KC-nek a felnőttcsapatában. Tizenhat esztendősen tagja volt a Rába-partiak magyar bajnok és kupagyőztes, BL-döntős együttesének. Eközben a korosztályos nemzeti csapattal a 2015-ös U17-es Európa-bajnokságon bronzérmet nyert, három évvel később pedig a magyar válogatott csapatkapitányaként aranyérmes lett a hazai junior-világbajnokságon. Aztán a felnőttválogatottban 16 mérkőzést játszva szerepelhetett a 2018-as és a 2020-as Európa-bajnokságon is. Az elmúlt két évadot a német a BSV Sachsen Zwickaunál töltötte, viszont a krónikus vállproblémái most végérvényesen szögre akasztja mezét, és visszavonul.

„Hosszú, fizikailag és érzelmileg is embert próbáló folyamat végeredményeképpen jutottam arra a döntésre, hogy a mostani szezon végével befejezem – mondta Lakatos Rita. –

A vállsérülésem már egy régóta fennálló probléma volt, és ez sajnos az elmúlt években be is árnyékolta a pályafutásomat, így volt időm megbarátkozni a gondolattal, és lelkiekben volt lehetőségem magam felkészíteni erre a helyzetre. Bár a körülmények miatt némiképp rá is voltam kényszerítve, annak örülök, hogy végül én hozhattam meg a döntést, hogy nem folytatom.”

Számos nagy sikert ért el a pályafutása során, amikre büszkén gondol vissza, de ha mindent egybevéve, visszatekint a karrierjére, mégsem ezek jutnak eszébe először.

A pozitív és negatív élmények egyaránt rengeteget formálták a személyiségemet.

Huszonöt éves koromra olyan mélységeket és magassságokat élhettem meg, amelyre a civil életben ennyi idő alatt nagy valószínűség szerint nem lett volna lehetőségem. Megtanultam, hogyan lehet a sikereket és a kudarcokat is a helyén kezelni.

Most már egyértelműen a jövőmet tervezgetem, és edzőként maradok a Zwickaunál. A következő évadtól immár hivatalosan is a felnőttcsapat másodedzőjeként fogok tevékenykedni, valamint

Fitneszedzői iskolát végeztem, illetve most pszichológiát tanulok az egyetemen Németországban, és ez mind segít abban, hogy jó mentora legyek a gyerekeknek. Alig várom már ezt a munkát, imádok a fiatalok között lenni, szóval biztos vagyok benne, hogy ebben a feladatban meg fogom találni a számításomat.”

A hétszeres korosztályos Európa-bajnok, junior vb-ezüstérmes dzsúdós, a 24 éves Sipőcz Richárd ugyancsak néhány hete jelentette be visszavonulását, és a hazai cselgáncssport elmúlt évtizedének egyik legnagyobb ígérete végül Lakatos Ritához hasonlóan, szintén a hosszan tartó vállsérülése miatt döntött a befejezés mellett.

A napokban a felnőtt Eb-ezüstérmes, magyar bajnok vízilabdázó, Konarik Ákos is váratlanul korán akasztotta szögre a sapkáját. Az utánpótlásban eltöltött eredményes időszak, és a sikeresen induló felnőttévek után mindössze 24 évesen mondta azt, hogy neki elég volt. Ő ugyanakkor nem sérülés miatt hagyott fel a játékkal, hanem saját megfogalmazása szerint „kiszeretett a vízilabdából”, és más területen szeretné kipróbálni magát.

Sipőcz Richárdot és Konarik Ákost is megkerestük és szerettük volna megszólaltatni őket, viszont végül úgy döntöttek, nem szeretnének nyilatkozni a témában.

(Kiemelt képen: Balázs Krisztián és Lakatos Rita Forrás: FTC és BSV Sachsen Zwickau)