Jól fest a jelen, de annál borúsabb a jövőkép – megújulásra van szükség a hazai utánpótlásban
A Magyar Tenisz Szövetség szakmai igazgatójával, Sávolt Attilával annak kapcsán beszélgettünk, hogy a magyar fiatalok jócskán le vannak maradva a nemzetközi élvonalhoz képest, és jelenleg nem túl biztató a sportági utánpótlás helyzete, különösképpen a mostanában jól szereplő felnőttekkel összevetve. Sávolt portálunknak elmondta: mindenképpen jelentős változásokra van szükség korosztályos szinten.
A wimbledoni torna után írtunk arról, hogy miközben a környező országok utánpótláskorú teniszezői remekelnek, a magyar fiatalok teljesen hiányoznak a nemzetközi juniorelitből. A közép-kelet-európai régió játékosai világszinten is a legjobbak közé tartoznak, és harcban vannak a végső győzelemért a korosztályos Grand Slam-tornákon, addig a mieink mostanában a főtábla mezőnyébe sem tudnak odaférni a kiemelt viadalokon. Legutóbb a 2023-as Roland Garroson Udvardy Luca indulhatott magyarként junior GS-esemény főtábláján.
A hazai szövetség (MTSZ) szakmai igazgatóját, Sávolt Attilát arról kérdeztük:
„Mindenképpen azzal kell kezdenem, hogy felnőttszinten jelenleg az elmúlt évtizedek legsikeresebb időszakát éli a magyar teniszsport – kezdte a helyzetértékelést Sávolt. – A férfiak és a nők között pillanatnyilag is két-két játékosunk topszázas a világranglistán, és a most zajló US Openen például öt magyar – Fucsovics Márton, Marozsán Fábián, Piros Zsombor, Bondár Anna és Gálfi Dalma – szerepel egyesben a főtáblán, ami régóta nem látott nagy szám Grand Slam-tornán. Ráadásul az idei wimbledoni tornán megdőlt a magyar csúcs is, ami a főtáblás győzelmeket illeti, hiszen Babos Tímea, Gálfi Dalma, Stollár Fanny, Fucsovics Márton és Marozsán Fábián összesen tizennégy meccsen győztek egyesben vagy párosban.
Ahhoz, hogy a fent említett nevek ilyen magasságokba jutottak, a Magyar Tenisz Szövetség támogatása is elengedhetetlen volt, és az elmúlt tíz évben sokat tettünk azért, hogy eredményes játékosaink legyenek. Kijelenthető: a felnőtteknél most van egy kifejezetten erős generációnk, amelynek egyébként szinte valamennyi tagja kiemelkedő eredményeket ért el már a juniorkorosztályban is. Összességében a jelen, illetve a közeljövő mindenképpen jól fest, és a következő három-négy évben még bőven várhatjuk a legjobbjainktól, azonban az utánpótlásban korántsem ilyen rózsás a helyzet.

Sávolt kiemelte, jelenleg a 12 és 18 éves kor között a hazai mezőnyben mindössze hat-nyolc olyan fiatalt lát, akinek egyáltalán reménye lehet arra, hogy egy nap profi teniszezővé váljon, ami drámaian alacsony szám.
„Nemrég olvastam az elmúlt évtizedek legsikeresebb hazai női edzőjének, Kuhárszky Zoltánnak a szavait, aki szintén rendkívül borúlátóan nyilatkozott, és elmondta, a magyar utánpótlás milyen jelentős mértékben le van maradva a nemzetközi elitszinttől, és a környező országokkal összevetve is jókora a hátrányunk. Szerinte ennek az egyik fő oka, hogy a szövetségnek az elmúlt években nem volt felépített struktúrája és átfogó koncepciója az utánpótlás fejlesztésére.
Ugyanakkor azt mindenképpen hozzátenném, hogy a mostani elszomorító helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem nagyjából húszéves folyamat eredménye. Ez idő alatt viszont Kuhárszky nemcsak külső megfigyelője, hanem nagyon aktív szereplője is volt a sportágnak itthon, és például mintegy tíz éven át dolgozott a szövetség egyik szakmai vezetőjeként. Nagy kár, hogy a tapasztalatait és tudását ő sem arra fordította, hogy felépüljön az a jól működő, hatékony utánpótlás-nevelési rendszer, amelyet most ő is – egyébként jogosan – olyannyira hiányol.

A korábbi kiváló játékos arra is kitért: évtizedes tendencia, hogy egyre kevesebb gyerek teniszezik, még kevesebb azon fiatalok száma, akik a versenyteniszt választják ami persze nemcsak magyarországi, hanem globális jelenség.
„De a legnagyobb probléma itthon, hogy aki kicsit is tehetségesnek bizonyul, és nemzetközi szinten is el akar kezdeni versenyezni,
Jelen pillanatban a Magyar Tenisz Szövetség fő feladata, hogy első lépésként egy hosszútávú, országos szinten is működő rendszert kidolgozzon az utánpótlásban. Ennek pedig az egyik fontos alapköve kell legyen, hogy jobb képességű tizenegy-tizenkét éveseket neveljünk ki. Ehhez viszont az MTSZ-nek jóval lejjebb kell nyúlnia a korosztályokat tekintve, és a tizenöt-tizenhat éves kor helyett már nyolc-kilenc éves korban muszáj elkezdenünk központilag is, a legtehetségesebbnek tűnő játékosok menedzselését, illetve a felkészítő edzőik és a nevelő klubjaik szakmai és anyagi támogatását is.”

Ezt szem előtt tartva a jövő évtől az MTSZ fő prioritása az utánpótlásban az U10-es korosztályban zajló munka megreformálása lesz.
„Ennek a korcsoportnak szeretnénk is elindítani az úgynevezett Tehetségpálya-programot, s ennek keretében a klubokon keresztül fogjuk támogatni a tehetségeket. A legnagyobb hangsúlyt az fogja kapni a következő években, hogy lerakjuk a megfelelő alapokat, és már tíz éves kor előtt megkezdjük a magas szintű képzést. Hónapok óta dolgozunk a program kialakításán, ami nyilván a szövetség anyagi lehetőségeitől is függ majd a jövőben, de azt gondolom,
Enélkül nem lehet stabil és sikeres jövője a magyar teniszsportnak, és én személy szerint, nagyon hiszek most ebben a szakmai irányvonalban. Persze, érdemes leszögezni: ez még csak a nagyon hosszútávú építkezés kezdete.”
(Kiemelt kép forrása: MTSZ)