Mennyire gyakoriak a szívproblémák az utánpótláskorú sportolóknál?

A fiatal sportolókat érintő tragikus szívbetegségek mindenkit megdöbbentenek, és rendre felvetődik, elegendőek-e a jelenlegi a sportorvosi vizsgálatok a problémák kiszűrésére. Hogyan állnak a magyar gyerekek „szívügyben” más európai országokban élőkhöz képest, és vajon a sportolók között gyakoribbak-e az érrendszeri problémák? A Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus és sportorvos szakorvosát, a Semmelweis Egyetem sportorvostan tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Vágó Hajnalkát kérdeztük.

Augusztusban két, sportoló gyermeket érintő tragédia rázta meg a nyilvánosságot. A hónap első felében a 12 éves szekszárdi kosaraslány, Fricsi Dóra esetével volt tele a sajtó: az U14-es csapat játékosa edzés közben esett össze, trénere szakszerűen megkezdte az újraélesztést, mentőhelikopterrel szállították kórházba a fiatalt, ám a szervezete néhány nappal később feladta a harcot. Ugyancsak augusztusban hunyt el az a 11 éves Békés megyei kisfiú, aki a családi ház kertjében focizott, és lett rosszul. A mentők kitartó munkájával sem sikerült megmenteni az életét.

A két szörnyűségben annyi a közös, hogy az érintett fiatal és sportolás közben történt meg a baj. Az egymástól teljesen független esetekből természetesen nem szabad levonni következtetéseket, viszont érdemes lehet,

– minderről dr. Vágó Hajnalkát, a Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus és sportorvos szakorvosát, a Semmelweis Egyetem sportorvostan tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük.

„Az utánpótláskorú sportolók körében alapvetően ritkák a szívproblémák. A legtöbbször enyhébb, veleszületett szívfejlődési rendellenességekkel, (például pitvari sövényhiánnyal, szívbillentyű-eltérésekkel), szívritmuszavarokkal és szívizombetegségekkel (például hypertrophiás cardiomyopathiával) találkozunk. Ezek sokáig tünetmentesek lehetnek, de a sportorvosi szűrés a panaszmentes esetekben is felfedheti a betegségek egy részét. És előfordul, hogy a felsorolt problémák az intenzív fizikai terhelés alatt panaszt okoznak.”

Rákérdeztünk, mely tünetekre érdemes kiemelten odafigyelni.

„A figyelmeztető jelek közül a legfontosabb a mellkasi fájdalom, a szokatlan légszomj, az indokolatlan fáradékonyság, a szívdobogásérzet, a megszédülés vagy akár az eszméletvesztés. Ha ezek terhelés közben jelentkeznek, pláne nagyon komolyan kell venni, de minden esetben orvoshoz kell menni.”

Felvetettük, vajon jellemzőbbek-e a szívproblémák a fiatal sportolóknál, mint a nem sportoló kortársaiknál, vagy éppen fordított a helyzet.

Dr. Vágó Hajnalka elmondta, hogy a rendszeres sportorvosi szűrés segíthet felismerni még időben a rendellenességeket, valamint a prevenció más formáinak fontosságára hívta fel a figyelmet.

„A megelőzés része, hogy a sportoló, a szülő és az edző tisztában legyen az intő jelekkel. Akinek a családjában öröklődő szívbetegség van, előfordult hirtelen szívhalál, annál további kivizsgálások javasoltak, akárcsak akkor, ha az illetőnek panasza van. Többféle kardiológiai módszer is szóba jöhet – a konkrét vizsgálat kiválasztása mindig a panasztól függ. Egyre elterjedtebb az utánpótláskorú sportolóknál a sportorvosi szűrés mellett a szívultrahang használata és a terheléses vizsgálat. Komoly gyanú esetén pedig szív MR, 24 órás vagy hosszabb EKG, vagy genetikai vizsgálat is indokolt lehet, hiszen ezek segíthetnek a súlyos szívbetegségek kiszűrésében, mielőtt még probléma történne.”

emiatt hangsúlyozzák a szakemberek, hogy az edzőknek és a csapattársaknak is tisztában kell lenniük az elsősegélynyújtás alapjaival, valamint cél, hogy minél több helyen legyen elérhető félautomata defibrillátor.

„A hazai kötelező sportorvosi vizsgálatot már többször említettem, azt viszont hozzá kell még tenni, hogy nemzetközi viszonylatban alaposnak számít, ugyanis részletes személyes és családi anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot és nyugalmi EKG-t is tartalmaz. Ugyanakkor egyes, nagyon ritka, ám annál súlyosabb kórképek, csak a már felsorolt további vizsgálatokkal mutathatók ki.”

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar fiatalok hogyan állnak szívegészség tekintetében, európai összehasonlításban.

de a népesség egészét nézve Magyarországon még mindig magas a szív- és érrendszeri betegségek aránya. Ebben a genetikai tényezők mellett az életmód, a táplálkozás és a kevés mozgás is szerepet játszik. A sportoló fiatalok ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, ugyanakkor a rejtett kardiológiai problémák kiszűrése kiemelten fontos a biztonságuk érdekében.”

(Kiemelt képünk forrása: Illyés TIbor/MTI)