UtánpótlásSport
2025. december 9.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Szakszemmel

2025-12-09 20:44

Jót vagy rosszat tesz a kiemelt tehetségeknek a felfelé versenyeztetés?

Megoszlik a sportszakemberek véleménye arról, hogy jó hatással van-e az akcelerált és kiugróan tehetséges fiatalokra, ha több korosztályban és az idősebbek között is versenyeztetik őket.

„Utánpótlásedzőként én mindig is azt vallottam, hogy

az akcelerált, a biológiai életkorukat egyértelműen megelőző gyerekeket érdemes felfelé versenyeztetni,

tehát az idősebbek között játszatni – mondta Tomanóczy Tibor, a korábbi 152-szeres válogatott röplabdázó, a dunaújvárosi akadémia szakmai vezetője az Egy nap az utánpótlásért címmel tizenötödször megrendezett nagy sikerű konferencián. – A fejlődésük érdekében a fiataloknak meg kell adni a szükséges terhelést, és az akcelerált vagy éppen kiemelkedően ügyes játékosok egyszerűen annyival előrébb járnak tudásban, hogy

kis túlzással unatkozni fognak a saját kortársaik között, és nem fognak valódi kihívásra lelni.

Akik kellően fejlettek, azokat mi mindig léptetjük felfelé." 

Ugyanakkor Éles Józsefnek, az Éles Kézilabda Iskola elnökének némiképp eltért a véleménye a fentiektől.

„Néhány évvel ezelőtt készítettem egy kimutatást a nálunk felnőtt és tőlünk kikerülő játékosokról, és azt tapasztaltam, hogy

azok a kiemelt tehetségek, akik az utánpótláséveik során folyamatosan az idősebbek között – egy, de akár két-három korosztállyal is feljebb – szerepeltek, mire elértek a felnőttkorukra, kifejezetten sérülékennyé váltak,

és adott esetben viszonylag hamar fel is hagytak a kézilabdázással. Az ilyen fiatalok közül sokaknál láttam azt, hogy profiként aztán krónikus térd- vagy éppen vállproblémákkal bajlódtak, és emiatt sajnos nem is tudták azt a pályát befutni, amire a bennük rejlő potenciál alapján hivatottak lettek volna" – fogalmazott a 179-szeres válogatott, korábbi klasszis kézilabdázó.

Két sportág, két szakember, két különböző álláspont. De vajon akkor melyik megközelítés a célravezető? Pozsonyi Zsolthoz, a férfi vízilabda-válogatott és a Ferencváros pólócsapatának munkáját is segítő erőnléti edzőhöz fordultunk a válaszokért.

Pozsonyi Zsolt Fotó: Mura László

„Tény, hogy vannak olyan fiatal sportolók, akik annyival gyorsabban haladnak, hogy a képességeiket és a játéktudásukat tekintve valóban kilógnak a saját csapatukból – nyilatkozta az Utánpótlássportnak az elismert kondicionális szakember, aki korábban egyébként kézilabdázókkal is foglalkozott. – Őket tényleg érdemes is az idősebbek mezőnyében megméretni, és a további fejlődésük igényli is azt, hogy új impulzusokat kapjanak. 

Alapvetően én a hibrid megoldást tartom az optimálisnak, vagyis ha a játékos »feljebb« edz, de a saját korosztályában versenyez.

Az idősebbek edzésein első körben meszokhatja a gyorsabb tempót és nagyobb fizikalitást, és mégsincs túl hamar a mélyvízbe dobva, hanem biztosítva van a fokozatos átmenet, ezzel is csökkentve az esetleges sérülések kockázatát. Ebből a szempontból két különösen érzékeny periódus van a fiataloknál:

az egyik a serdülőkor, a csúcsnövekedés időszaka, illetve a másik ilyen szakasz, amikor a játékosok tizenhat-tizenhét évesen bekerülnek a felnőttközegbe, és óriási lehet a fizikai fölény a nagyok javára.

Például jómagam is dolgoztam korábban olyan felnőtt kézilabdacsapatnál, ahol a tizenhatéves ígéreteket már beépítették az első együttesbe, és ennek a folyamatnak jócskán akadnak nehézségei. Gyakran előfordul, hogy nincs is elegendő idő arra, hogy a sűrű versenyprogram mellett fizikailag megfelelően felépítsék a gyerekeket, ami pedig hosszú távon sajnos vissza is üthet. Azt vallom, hogy minden játékos esete más és más, ugyanakkor azt mindenképpen általános érvényűnek tartom, hogy a fizikai felkészítésre rendkívül nagy hangsúlyt fektetve, tudatosan és fokozott odafigyeléssel érdemes csak felfelé versenyeztetni a fiatalokat."

(Kiemelt kép forrása: Pick Szeged Kézilabda Akadémia)