Jót vagy rosszat tesz a kiemelt tehetségeknek a felfelé versenyeztetés?
Megoszlik a sportszakemberek véleménye arról, hogy jó hatással van-e az akcelerált és kiugróan tehetséges fiatalokra, ha több korosztályban és az idősebbek között is versenyeztetik őket.
„Utánpótlásedzőként én mindig is azt vallottam, hogy
tehát az idősebbek között játszatni – mondta Tomanóczy Tibor, a korábbi 152-szeres válogatott röplabdázó, a dunaújvárosi akadémia szakmai vezetője az Egy nap az utánpótlásért címmel tizenötödször megrendezett nagy sikerű konferencián. – A fejlődésük érdekében a fiataloknak meg kell adni a szükséges terhelést, és az akcelerált vagy éppen kiemelkedően ügyes játékosok egyszerűen annyival előrébb járnak tudásban, hogy
Akik kellően fejlettek, azokat mi mindig léptetjük felfelé."
Ugyanakkor Éles Józsefnek, az Éles Kézilabda Iskola elnökének némiképp eltért a véleménye a fentiektől.
„Néhány évvel ezelőtt készítettem egy kimutatást a nálunk felnőtt és tőlünk kikerülő játékosokról, és azt tapasztaltam, hogy
és adott esetben viszonylag hamar fel is hagytak a kézilabdázással. Az ilyen fiatalok közül sokaknál láttam azt, hogy profiként aztán krónikus térd- vagy éppen vállproblémákkal bajlódtak, és emiatt sajnos nem is tudták azt a pályát befutni, amire a bennük rejlő potenciál alapján hivatottak lettek volna" – fogalmazott a 179-szeres válogatott, korábbi klasszis kézilabdázó.
Két sportág, két szakember, két különböző álláspont. De vajon akkor melyik megközelítés a célravezető? Pozsonyi Zsolthoz, a férfi vízilabda-válogatott és a Ferencváros pólócsapatának munkáját is segítő erőnléti edzőhöz fordultunk a válaszokért.
„Tény, hogy vannak olyan fiatal sportolók, akik annyival gyorsabban haladnak, hogy a képességeiket és a játéktudásukat tekintve valóban kilógnak a saját csapatukból – nyilatkozta az Utánpótlássportnak az elismert kondicionális szakember, aki korábban egyébként kézilabdázókkal is foglalkozott. – Őket tényleg érdemes is az idősebbek mezőnyében megméretni, és a további fejlődésük igényli is azt, hogy új impulzusokat kapjanak.
Az idősebbek edzésein első körben meszokhatja a gyorsabb tempót és nagyobb fizikalitást, és mégsincs túl hamar a mélyvízbe dobva, hanem biztosítva van a fokozatos átmenet, ezzel is csökkentve az esetleges sérülések kockázatát. Ebből a szempontból két különösen érzékeny periódus van a fiataloknál:
Például jómagam is dolgoztam korábban olyan felnőtt kézilabdacsapatnál, ahol a tizenhatéves ígéreteket már beépítették az első együttesbe, és ennek a folyamatnak jócskán akadtak nehézségei. Gyakran előfordul, hogy nincs is elegendő idő arra, hogy a sűrű versenyprogram mellett fizikailag megfelelően felépítsék a gyerekeket, ami pedig hosszú távon sajnos vissza is üthet. Azt vallom, hogy minden játékos esete más és más, ugyanakkor azt mindenképpen általános érvényűnek tartom, hogy az egyéni fizikai felkészítésre rendkívül nagy hangsúlyt fektetve, tudatosan és fokozott odafigyeléssel érdemes csak felfelé versenyeztetni a fiatalokat."
(Kiemelt kép forrása: Pick Szeged Kézilabda Akadémia)