„Nem tudom, hol tartanánk, ha nem lenne a mindennapos testnevelés…”

Jóval kevesebbet sportolnak a gyerekek, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, és ez a fizikai állapotukon is jócskán meglátszik. A mindennapos testnevelés a rohamos állapotromlás megállítását hozta, a szakemberek szerint akkor lehet érdemi javulás, ha fiatalok a szabadidejükben újra többet mozognak, mert a testnevelésórák önmagukban nem elégségesek.

Hosszú évek óta lehet hallani az edzőktől és a sportvezetőktől, hogy hatalmas a különbség az új generáció és a korábbiak között. Ez nyilván számos tekintetben igaz, a megszokottnál nagyobb differenciát – legalábbis részben – minden bizonnyal a közösségi média térnyerése, valamint az azzal járó okoseszköz-használat is okozza. Az sem kétséges, hogy a tinédzserek előtt kinyílt a világ, jóval több opció tárul eléjük, amikor a szabadidejükről döntenek, mint az évtizedekkel ezelőtt felnőtteknek. A több lehetőség pedig sokszor a mozgás és a sport rovására mehet. A rendre, szinte páratlan nosztalgiával emlegetett grundok eltűnése is szerepel az okok között a fiatalok sporthoz való hozzáállásának változásáról szóló beszélgetésekben.

A kormány a 2011-ben elfogadott új köznevelési törvényben vezette be a politikai vitákat is kiváltó mindennapos testnevelést, amely a 2012/13-as tanév óta része az iskolai oktatásnak. A reform ellenzői azzal érveltek, hogy a kormány nem vonta be az egyeztetésekbe az iskolákat és a tanárokat, felrótták, hogy az intézmények nem álltak készen infrastrukturálisan a megnövelt óraszámra, valamint a heti öt testnevelés más tantárgyak elől veheti így az időt. Az intézkedés mellett szóló érvek középpontjában értelemszerűen az egészséges életmódra való nevelés állt.

A Magyar Diáksport Szövetség a 2014/15-ös tanévben készítette el először a NETFIT-felmérést (Nemzeti Egyeséges Tanulói Fittségi Teszt), amely a diákok általános fizikai állapotát, testösszetételét, aerob és vázizomzati fittségét, valamint hajlékonyságát vizsgálja.

A legfrissebb, a 2024/25-ös tanévről szóló jelentés éppen kedden jelent meg, amelyben meglehetősen aggasztó adatok olvashatók, noha minimálisan javult a diákok állapota az előző évekhez képest.

A kutatást olvasva szembeötlő, hogy

Ugyancsak nem biztató, hogy a kimutatás szerint

– a fiúk 29, a lányok 23 százaléka esik e két kategóriába. Ahogyan az sem szívderítő, hogy az életkor előrehaladtával rohamosan romlik a fiatalok kardiovaszkuláris fittsége: az ötödik osztályosok 68,5 százaléka az egészséges zónába tartozik, míg csaknem minden hatodik végzős esetében mielőbbi fejlesztés szükséges.

Az Intézményi Fittségi Index (IFI) átlagértékei területi eltérést mutatnak: Budapest, Vas, Zala és Csongrád-Csanád megye iskolái teljesítenek a legjobban, a Nógrád és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmények pedig az alsó szekcióban találhatók.

Az adatokat böngészve egy kérdés mindenképpen felvetődik:

Valamint érdemes megvizsgálni azt is, hogy a heti ötször 45 percet maximálisan ki tudják-e használni az iskolák.

Kikértük Selmeci Attila mesteredző véleményét arról, hogy kellően hatékony-e a hazai testnevelés. A Magyar Úszószövetség szakmai alelnöke, valamint a Budapesti Honvéd úszószakosztályának szakmai vezetője több évtizeden keresztül dolgozott testnevelőtanárként, és nem utolsósorban az ő irányítása alatt nyert olimpiai bajnoki címet Milák Kristóf a 2021-es tokiói olimpián.

Sokat javított a gyerekek állapotán, ám még messze vagyunk a céltól, mert sajnos nagyon rossz helyzetből indultunk. A mindennapos testnevelés akkor lenne a leghatékonyabb, ha minden iskolában lenne megfelelő infrastruktúra az órák megtartásához, ugyanis gyakran előfordul, hogy túl kicsi a tornaterem, ezért a nagy hidegben is kiszorulnak egyes osztályok az udvarra, vagy éppen a folyosón tartják meg a tanárok a foglalkozást.”

Selmeci felhívta a figyelmet a szülők szerepére is.

„Manapság jóval kevesebbet mozognak a szabadban a gyerekek, és ez jócskán meglátszik az fizikai állapotukon. Egy-egy osztályban hatalmasak a különbségek:

azokhoz képest, akiknek nem része az életüknek a sport kiskoruk óta. És a szülői mintaadás is kulcsfontosságú, hiszen valljuk be, egészen más úgy szocializálódni, hogy anya-apa úszással, futással kezdi a napot, mint ha az állandóan csak a számítógép és a tévé előtt ülő szülő példáját látja a gyerek.”

Miután a szakember testnevelőként és edzőként is számos élsportolóval találkozott, kíváncsiak voltunk, mit gondol a versenyzők testnevelésórán való részvételéről.

„Aki már élsportoló, annak nem igazán jelentenek kihívást a testnevelésórák. Az úszók edzenek reggel és délután, úgyhogy napközben pont regenerálódniuk kell, nem pedig futniuk, sportolniuk. Ugyanakkor sosem szabad elfelejteni, hogy gyerekekről beszélünk, akiknek szükségük van a játékra, és mivel az úszás monoton sportág, fontos, hogy az iskolában időnként beálljanak focizni vagy kosárlabdázni.”

Megkérdeztük a 36 éve testnevelőként dolgozó ifj. Tomhauser Istvánt, az Ikarus BSE atlétaedzőjét, aki számos kiválóság mellett a világbajnoki bronzérmes Baji Balázs trénere volt.

„A kollégáimmal nemrég beszélgettünk arról, hogy

Ez sokat elmond arról, milyen állapotban vannak a gyerekek. Nem tudom, hol tartanánk, ha nem lenne a mindennapos testnevelés. Nekem az az érzésem, hogy igazából nem javulást, hanem stagnálást hozott. Megállította vagy legalábbis lelassította a rossz tendenciát. Az atlétikaedzésre sokkal rosszabb alapokkal érkeznek a gyerekek, mint korábban, úgyhogy a legtöbb mozgásformát mi tanítjuk meg nekik, ami ugyan elveszi az időt mástól, de nem lehet megspórolni.”

Úgy véli, még a serdülőkor előtt kell rászoktatni a gyerekeket a sportra.

„Kamaszkorban már nagyon nehéz meggyőzni a fiatalokat, hogy kezdjenek el edzésre járni, hét- és tízéves kor között van az az érzékeny időszak, amikor még igazán fogékonyak erre. Azt gondolom, hogy

Tomhauser szerint már az általános iskolában sok minden eldől.

„Nagy probléma, hogy az alsó tagozatban ma már kevés helyen tanítanak testnevelők, a legtöbb esetben tanítók tartják az órákat, a különbség pedig nagyon érezhető. Hatalmasra nyílik az olló azon osztályok között, amelyeket alsóban testnevelőtanár tanított, illetve amelyeket tanító.

Szerintem óriási szakmai előrelépés lenne.”

A remek tanulmányi és sporteredményeivel is kitűnő budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóját, Vajda Zsuzsannánál arról érdeklődtünk, a mindennapos testnevelés milyen hatásait érzékelik.

„Testnevelőként azt gondolom, hogy a heti ötször negyvenöt perc elegendő arra, hogy észrevehetően egészségesebbek legyenek a gyerekek, valamint

Fontos kiemelni, hogy azon a gyerekek, akik semmit nem sportoltak még, gyakran elbújnak a tesiórákon, sokszor felmentést kérnek, mert gátlásaik alakulnak ki. De amint bekerülnek egy olyan csoportba, amelyben hasonló gyerekek vannak, szinte rögtön megjön a kedvük, mert abban a közegben nem ciki, hogy leejtik a labdát, vagy nem tudnak lefutni kétszáz métert, csak százat.”

A Kölcsey híres arról, hogy számos élsportoló választja, az öregdiákok pedig rendre az olimpiákon tűnnek fel.

„Az élsportolóknak is jót tesz, ha találkoznak olyan gyerekekkel, akik az élet más területén jeleskednek. A legjobb versenyzőknek is hasznos, ha olyanokkal vannak körülvéve, akik a kultúra, a művészet vagy valami egészen más iránt érdeklődnek. Ezáltal a sportolók is nyitottabbak, alázatosabbak és többek lesznek. A nem sportoló gyerekek számára pedig a kiemelkedő versenyzők állíthatók jó példának, ugyanis ők a legtöbb esetben jókedvűek, határozottak és fizikailag is kitűnnek az osztályokból.”

Megkérdeztük, hogy az igazgató szerint valójában mi a testnevelésóra célja.

„Nálam – és a kollégáimnál –

Ha ez megvan, akkor elértük a legfontosabbat. Aztán persze ezt követi az egészség-, valamint a képességfejlesztés is. A nemzeti alaptanterv jól differenciál a korosztályok között, de szerintem a lényeg az, hogy a testnevelő mindig annyit várjon el az adott csoporttól, amit annak az általános felkészültségi és edzettségi állapot megenged. Úgy gondolom, hogy akkor léphetünk még egyet előre, ha még több magasan képzett testnevelő jelenik meg az iskolai rendszerben, illetve a megfelelő infrastruktúra minden intézményben adott lesz.”

(Kiemelt képünk forrása: Magyar Diáksport Szövetség/NETFIT)