Jó úton jár az egykori sikerkorosztály?

Arra kerestük a választ, hogy mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket az utánpótlásban sikert sikerre halmozó, Eb-ezüstöket és vb-bronzot nyerő 2001-2002-2003-as leány kosaras generáció? Székely Norbertet, a szövetség (MKOSZ) női utánpótlásért felelős szakmai vezetőjét kérdezzük a témában.

Az elmúlt hetekben a labdarúgóknál, illetve a kézilabdázóknál is kiemeltünk és visszapillantottunk egy-egy kiemelkedőn sikeres utánpótlás-válogatottunkra, és megvizsgáltuk, hogy az akkori nagy reménységek mire vitték aztán a felnőttkarrierjóük során. Ezúttal a női kosárlabdázóinknál tettünk kísérletet hasonlóra, de mégis kicsit másképpen megközelítve. Néhány évvel ezelőtt sorra szállították a nagy eredményeket a korosztályos leányválogatottak, világ- és Európa-bajnoki érmek képében. A legutóbbi igazán sikeres generáció a 2001-2002-2003-as volt, amely többek között U18-as és U16-os Eb-n is nyert ezüstérmet (2017 és 2019), illetve EYOF-on is játszott finálét (2017), míg U19-es vb-n bronzérmesként (2021), U17-es vb-n pedig negyedikként zárt (2018). Tehát, a lányok a saját korosztályukban abszolúte az elitbe tartoztak nemzetközi porondon is.

Ami a számokat illeti: jelenleg közülük hárman (Varga Alíz, Dombai Réka, Miklós Melinda) szerepelnek a felnőttválogatottban. Emellett ketten (Miklós Melinda, Sitku Zsuzsanna) játszanak Euroligás, míg négyen Európa-kupában (Varga Alíz, Dombai Réka, Boros Júlia, Holcz Rebeka) szereplő klubcsapatban. De mindez sok, kevés vagy éppen elegendő? Vajon az elmúlt öt évben ennek a korosztálynak a játékosai mennyire hozta ki magukból a maximumot felnőttszinten? 

„Azt gondolom, ezt a fent említett három évjáratot nem tekinthetjük önmagában egy generációnak – kezdte Székely Norbert, a szövetség (MKOSZ) leányutánpótlásért felelős szakmai koordinátora, egykori szövetségi kapitány az Utánpótlássportnak. –

És hogy miért mondom ezt? Ugyanis a 2001-2002-eseket nem sokkal megelőző 1997-98-as születésű korosztály szintén nagy sikereket ért el az utánpótlásévek során, többek között U17-es vébé- és U16-os Eb-bronzérmet szerzett, majd pedig mára jó néhány meghatározó játékost adott a felnőttválogatottnak. Csak néhány név közülük: Dubei Debóra, Studer Ágnes, Kiss Virág, Aho Nina, Török Ágnes. Majd őket követték azok a ’99-es lányok, akik bár csapatként nem szerepeltek igazán jól korosztályos szinten, a legvégén Juhász Dorka és Lelik Réka személyében mégiscsak két kiemelkedő egyéniség került ki ebből a korcsoportból is. Jelenleg ők heten képezik a felnőttválogatott gerincét, ráadásul huszonhat-huszonnyolc évesen éppen most vannak erejük teljében, pályafutásuk csúcsán.

Az említett okok miatt a mögöttük jövő, náluk három-négy-öt évvel fiatalabb lányoknak – tehát a szóban forgó a 2001-02-03-asoknak – alaposan fel van adva a lecke, ha szeretnének felnőni ehhez a szinthez, és bekerülni a válogatottba.

A 2001-es születésű Varga Alíz, a 2002-es Dombai Réka és a 2003-as Miklós Melinda is erős, nemzetközi kupás csapatban játszik, és a nagyválogatottnak is oszlopos tagja. Emellett a többiek sem tűntek el, rajtuk kívül is már jó néhányan kaptak felnőttválogatott-meghívót a bő keretbe, és a többségük ma is az NB I/A-csoportban játszik – ha nem is feltétlenül az él-, de a középcsapatokban.

Mindemellett, egyébként akadnak olyanok is, akik mivel Amerikába mentek egyetemre, így az elmúlt években kevésbé voltak szem előtt. De ez persze nem azt jelenti, hogy hosszú távon le kellene mondanunk róluk. Csakhogy konkrét példát is említsek: nagyon hiszek benne, hogy a hosszú évek óta az Egyesült Államokban tanuló és ott fejlődő, még mindig csak huszonkét éves Krasovec Liliről biztosan sokat fogunk hallani a jövőben, és az amerikai egyetem elvégzése után nagy erőssége lehet majd a válogatottnak is.”

De vajon akkor eddig mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket a felvezetésben kiemelt 2001-2002-2003-as korosztály?

A tizennyolc és huszonhárom éves kor közötti időszak rendkívül meghatározó a fiatal játékosok beválása szempontjából. Vannak sajnos rendre olyan fiatalok, akik elvesznek ebben az időszakban, és nem tudják aztán a nekik vizionált pályát befutni. Ennek kapcsán nehéz általános tanulságokat levonni, mert minden játékos sorsa másképpen alakul, és különböző tényezők befolyásolják, hogy ki mennyire képes kiteljesedni profi szinten.

amikor arról van szó, hogy egy-egy ígéretes játékosnak miért nem sikerül a magában rejlő potenciált maximalizálnia. Összességében most még nem hoznék végső ítéletet a 2001-02-es korosztály beválásával kapcsolatban, jelenleg még túl korán van ehhez. Majd sokkal inkább öt-tíz év múlva lesz érdemes erre visszatekinteni, ezzel kapcsolatban mérleget vonni.

Az ifjabb korosztályokban a korábbiakhoz képest jóval szűkebb a bázis, egyre kevesebb az a típusú toptehetség, akinél valóban látni lehet a nemzetközi profi karrier lehetőségét, a felnőttválogatott potenciált.”

(Kiemelt képen balról: a 2021-es U19-es vb-bronzérmes, illetve a 2019-es U18-as Eb-ezüstérmes korosztályos leányválogatott Forrás: FIBA)