Ugródeszka vagy végállomás az NB I a külföldről hazatért fiataloknak?

Számos, korábban külföldi akadémián nevelkedő, utánpótláskorú labdarúgó tért haza az NB I-be a 2025/26-os évadban. A jelenség egyik oka az új fiatalajánlás. Kérdés, hogy megérte-e Magyarországra szerződni.

Ha egy kifejezéssel kellene jellemezni a labdarúgó NB I 2025/26-os évadát, bizonyára sokaknak az „ötmagyaros szabály" ugrana be. Az MLSZ 2025 nyarán jelentette be a magyar- és fiatalajánlást (tehát nem szabály, nem kötelező), amelynek lényege, hogy az új kiírásban akkor kapják meg a klubok a szponzori és közvetítési díjakból visszajáró, 500 millió forintos összeget, ha folyamatosan öt magyar állampolgár van pályán, közöttük egy olyan, aki 2005. január 1. után született. 

Az új ajánlás hatásait hosszan lehetne elemezni, mi most egyetlen aspektust vizsgálunk részletesen, mégpedig azt, mennyire váltak be az élvonalban azok, akik – talán egyéb okok mellett – az intézkedésnek köszönhetően függesztették/adták föl külföldi karrierjüket.

A fiatalajánlás minimuma praktikusan akkor teljesíthető, ha legalább két-három megfelelő életkorú játékos nevezhető a meccskeretbe, mert ha sérülés miatt cserélnie kell a csapatnak, az nem jelent felmentést.

Nem kellett sok, hogy a klubok külföldön is körülnézzenek, és akár szerződtessenek, akár kölcsönvegyenek légióskodó utánpótláskorúakat. A nyugaton nevelkedő magyar futballistákat ráadásul gyakran csodagyereknek, extra tehetségnek kiáltották ki, így nem meglepő, hogy az élvonalbeli alakulatok vezetői igyekeztek lecsapni rájuk. 

Nyolc olyan, 2005. január 1. után született játékost azonosítottunk, aki a 2025/26-os évadra tért haza Magyarországra. Akad közöttük olyan, aki korábban sosem futballozott Magyarországon, mások pedig külföldi kitérőt követően jöttek vissza. Kíváncsiak voltunk, megérte-e az NB I-be igazolniuk, kapnak-e elegendő lehetőséget, látszik-e az érdemi előrelépés azáltal, hogy immár a hazai felnőttbajnokságban szerepelnek.

Az egyik legnagyobb visszhangja Németh Hunor hazatérésének volt. A 19 esztendős játékos az FC Köbenhavnban nevelkedett, és egészen közel került ahhoz, hogy a dán együttes felnőttcsapatához csatlakozzon. Hunor édesapja az X-en a klub átigazoláspolitikáját kritizálta, amelyet a Köbenhavn bizonyára nem vett jó néven, majd nem sokkal később az EM Sports bejelentette, hogy a 2007-es születésű középpályás az MTK Budapestnél tölti a 2025/26-os évadot kölcsönben. A fővárosi alakulatban jól kezdett, viszont folyamatosan egyelőre nem képes kiemelkedő teljesítményre.

A jövője még kérdéses, a kölcsönszerződése mindenesetre június 30-án lejár.

A 18 éves Szép Márton a Bayer Leverkusenben pallérozódott, a hírek szerint a korábbi kiváló játékos, azóta elismert edző, a spanyol Xabi Alonso is foglalkozott vele, ugyanis részt vehetett a felnőttcsapat edzésein. A Győrból induló csatár megjárta a Videotont is, mielőtt Németországba szerződött, ahol aztán a klubjában az U17-es és U19-es korosztályban kapott lehetőséget, a két csapat különböző versenysorozataiban összesen 59 mérkőzésen lépett pályára. Amióta a télen visszatért a bajnokesélyes ETO-ba

míg az NB III-ban háromszor volt kezdő és két gólt szerzett. Nehéz érdemi előrelépésnek látni a hazai harmadosztályban lejátszott három meccset, valamint az élvonalban a pályán töltött néhány percet.

Újpestre szerződött kölcsönben a Frankfurtban született, és ott is nevelkedett Fenyő Noah. A 20 esztendős középpályás az Eintracht Frankfurt második együttesében játszotta végig az előző évadot, és leülhetett az első csapat padjára az Európa-ligában, de ott lehetőséget nem kapott. A liláknál eddig tízszer kezdett az NB I-ben, kétszer pedig csereként állt be.

Fenyő hazaigazolása volt az egyik legmeglepőbb: nem azért, mert ördögtől való lenne a német negyedosztályból a magyar élvonalra váltani, sokkal inkább az új újpesti sportigazgató, Dárdai Pál a német és a magyar futballról alkotott véleménye miatt. 

A korábbi szövetségi kapitány éppen a napokban mondta a Football Forum Hungaryn, hogy: 

„Ha megnézzük a mérkőzések intenzitását az U17-től az U19-en át az U23-ig,

Nemcsak a németnél, az osztráknál is, és még lehetne sorolni, hogy ki mindenkinél. Öt éven át elmaradnak, mire a felnőttszintre érnek, és ez nagy hátrány. Hiába dolgozik jól az edző, ezen mindenképpen változtatni kell. Intenzív terhelés nélkül nem lehet fejlődni. Itt úgy csinálom, ahogy én szeretném. Nehéz munka lesz, mindig lesznek gödrök.”

Persze Fenyő nem a magyar utánpótlásba igazolt, de kérdés, hogy fog-e kapni annyit az NB I-től, ami elegendő lesz ahhoz, hogy visszatérjen Németországba, és akkor már az első vagy a másodosztályban szerepelhessen. 

Szintén az Eintracht Frankfurt adta kölcsön, pontosabban adta vissza kölcsönbe a Ferencvárosnak a 20 éves Lisztes Krisztiánt, akinek nem jött be a németországi kirándulás. Hatalmas reményekkel vágott bele a külföldi karrierbe, azonban hol sérülések akadályozták, hol hozzáállásbéli problémákról lehetett olvasni, így az FTC csatárreménységének mindössze három meccs jutott a német negyedosztályban, mielőtt visszakerült az Üllői útra.

A magyar korosztályos válogatott, Michael Okeke a Manchester City utánpótlásában nőtt fel, az U21-es Premier League-ben játszott. A nyáron a Puskás Akadémia csapatához szerződött az angol sztárklubtól. A felcsúti alakulatban tizenhétszer szerepelt kezdőként, kétszer csereként. Az alsóházba csúszott Puskásból egyelőre nem lóg ki felfelé a 20 éves középpályás, akinek hosszú távon bizonyára nem az a terve, hogy a hazai NB I-ben futballozzon, pláne azok után, hogy az elmúlt időszak egyik legsikeresebb klubjában töltötte a tinédzseréveit.

Ugyancsak a Puskás Akadémiához igazolt a 20 éves Kern Martin, aki az előző évadban a Strum Graz II-ben, az osztrák másodosztályban huszonhatszor lépett pályára, ráadásul az UEFA Ifjúsági Ligában is játszhatott. Felcsúton egyelőre korlátozottan kapott esélyt a bizonyításra: eddig háromszor volt kezdő, többnyire csereként küldte be Hornyák Zsolt vezetőedző. 

A 20 éves Galántai Tamás a Szoboszlai Zsolt-féle Főnix-Goldban kezdett, majd a Ferencvároshoz, onnan pedig a Puskás Akadémiához szerződött. A középpályás 2022-ben igazolt az olasz Torinóhoz, amelyben az U17-es, az U19-es és az U20-as együttesben is szerepelt. Az idén februárban aztán Miskolcra tette át székhelyét, ugyanis a Diósgyőrhöz csatlakozott. Az NB I-ben eddig egy meccsen játszott, 23 percet töltött a pályán, míg az NB III-ban ötször volt kezdő.

Valamelyest kilóg a sorból a 21 éves Klausz Milán, aki alapvetően a magyar futballban szocializálódott, csak egy évadra igazolt a Zalaegerszeggel szorosan együttműködő, szlovén Nafta Lendava csapatához, amelynek első osztályú együttesében huszonhat meccsen lépett pályára. A támadó a 2025/26-os kiírást újra az NB I-ben kezdte, és kissé szövevényes, hogy éppen melyik klub játékosa: a ZTE-ben tíz mérkőzésen két góllal zárt, jelenleg a Kazincbarcikát erősíti (tizenegy találkozó, két gól), de valójában az MTK futballistája, a borsodi csapatban kölcsönben szerepel.

A fentiek alapján nem lehet sommás ítéletet mondani, ugyanis nem tekinthető kudarcnak, hogy valaki a német negyedik ligából a magyar első osztályba szerződik, sőt. Ugyanakkor a 18-19-20 éves, nagy ígéretnek mondott, külföldön nevelkedő, magyar játékosoktól azt várhatnánk, hogy az aktuális német, angol, olasz vagy dán klubjuk felnőttcsapatát ostromolják, gyűjtsék a tapasztalatot, kiharcolják a helyüket. Ezzel szemben

A magyar futball érdeke, hogy a korosztályos válogatott magját adó, kiemelt fiatalok minél magasabb szinten, minél többet játszhassanak. Az NB I nem az említett szint, azt pedig a következő évek fogják megmutatni, hogy a hazatért fiatalok ugródeszkának használták a magyar bajnokságot, vagy beleszürkültek a mezőnybe.

(Kiemelt képünkön: Németh Hunor Forrás: MTK Budapest)