Produktivitás: ETO itt, UTE ott
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
A teljes labdarúgó-utánpótlást tekintve a Győri ETO szerezte a legtöbb produktivitási pontot a 2025/26-os évadban, míg a kisszekcióban az Újpest zárt az élen. A pontokért pénzt kapnak az egyesületek, az összeg sokuknak igencsak meghatározó részt tesz ki az éves költségvetésből. Kitérünk arra is, hogy a korosztályos bajnokságokban, valamint a fiatalpercek számában is kiemelkedett az MTK Budapest a nemrég véget ért kiírásban.
Véglegesek a labdarúgóklubok 2025/26-os produktivitási pontszámai, amelyek azért kifejezetten fontosak, mert az egyesületek azok alapján támogatást kapnak. A hosszú évekkel ezelőtt bevezetett kétszintű rendszer lényege, hogy a klubok pontokat – abból számítva pedig pénzt – kapnak azon futballisták játékpercei után, akik utánpótláskorúként megfordultak náluk.
A szabály szerint minél több időt töltött valaki az adott klubban, annál nagyobb szorzóval számítják be a játékperceket. Továbbá az is döntően befolyásolja a pontverseny alakulását, hogy a labdarúgók milyen szinten szerzik a játékperceiket: az öt topligában való szereplés értelemszerűen jóval többet ér, mint az NB II-es.
A kétszintű produktivitási rendszer a következőképpen épül fel. A Produktivitás 1.0-ban a pontszámokat azon futballisták játékpercei után kapják a klubok, akik 19 éves koruk előtt megfordult az egyesületben. A Produktivitás 2.0 pedig akkor profitál egy klub a később sok játékpercet gyűjtő labdarúgóból, ha az már a kisszekcióban, a 14. betöltött életéve előtt az egyesület igazolt játékosa volt.
A 2023/24-eshez hasonlóan a nemrég véget ért évadban is a Győri ETO szedte össze a legtöbb pontot. A második a 2024/25-ös győztes Puskás Akadémia, amely korábbi növendékei kevesebb mint 600 ponttal hoztak össze kevesebbet, mint a győriek.
A harmadik helyen a Ferencváros szerepel, a negyedik pedig az ötből négy kiemelt korosztályos bajnokságban diadalmaskodott MTK Budapest. Az NB I-be frissen feljutott Vasas utánpótlása az ötödik helyre futott be, míg a Szoboszlai Dominikkel, Bolla Bendegúzzal és Szabó Leventével fémjelzett Főnix-Gold lett a hatodik az idén.
A sorban három kiemelt akadémia következik: hetedik a Budapest Honvéd, nyolcadik a Debreceni VSC, kilencedik a Diósgyőri VTK. A top tíz utolsó helyét pedig az akadémiai státuszát az évad közben elveszítő Illés Akadémia foglalja el. A legjobb tízről éppen lecsúszott a bizonytalan jövő előtt álló, NB II-es Fehérvár és az elmúlt években az NB I-ben és a Magyar-kupában is brillírozó Paks.
A kilenc kiemelt akadémia közül mindegyik a legjobb tízben végzett, kivéve a tizenharmadik helyezett Kisvárda.
A játékosok rangsorát nem meglepő módon Szoboszlai vezeti, őt követi Bolla, majd Keresztes Krisztián, Baráth Péter, Markgráf Ákos és Schäfer András jön.
Ebben a kategóriában az Újpest állt az élre, amely csaknem 60 000 pontot gyűjtött A második helyen az előző évad ezüst-, a 2023/24-es kiírás aranyérmese, a Nyíregyháza Spartacus végzett, míg a harmadikon a két évvel ezelőtti nyertes Békéscsaba.
A legjobban szereplő akadémia a negyedik helyezett Vasas, mögötte ötödik a Ferencváros. A listán három tehetségközpont, a PMFC, a Fehérvár és a szegedi Grosics Akadémia következik, majd a tizedik helyen az 1.0 elsője, a Győri ETO. A tízről lemaradt a Zalaegerszeg, valamint a dicséretes tizenkettedik helyen zárt a kiemelt körzetközpontként üzemelő Mészöly Focisuli.
A produktivitás mellett a kiemelt korosztályos bajnokságokat is érdemes megemlíteni, hiszen az utánpótlás jelenéről talán azok eredményei árulkodnak jobban – hozzátéve, hogy a szakemberek rendre hangsúlyozzák: ebben a korban még nem az számít, ki az első vagy a harmadik.
Június elején értek véget a kiemelt ligák, ötből öt kiemelt ligában a fővárosi csapatok szereztek az aranyérmet a 2025/26-os évadban. Az U19-esek, az U17-esek, az U16-osok és az U15-ösök között is az MTK Budapest bizonyult a legjobbnak, az egyetlen ezüstérmes gárdájuk, az U14-es együttes pedig azonos pontszámmal végzett, mint a bajnok Ferencváros.
Az MTK történelmi eredményéről a Sándor Károly Akadémia igazgatójával, Székely Zsolttal beszélgettünk júniusban.
Az évad teljes utánpótlás-körképéhez pedig hozzátartozik az NB I-es fiatalajánlás is, amely sok sportvezetőnél kiverte a biztosítékot, annyi azonban biztos: húsz százalékkal több játszottak az U21-esek, mint az előző évadban.
A tizenkét élvonalbeli együttes közül nyolc betartotta a fiatalokra vonatkozó ajánlást, míg az Újpest, a Zalaegerszeg, a Nyíregyháza és a zsinórban hét bajnoki cím után ezüstéremmel záró Ferencváros nem. Fordulónként átlagosan 1349 fiatalpercet regisztrálhattunk, ami 238-cal több mint az előző kiírásban.
A legtöbbet, 5951 percet az MTK Budapestben szerepeltek a 2005-ben vagy később születettek, a második a Puskás Akadémia lett 5888 perccel, a harmadik pedig a Debrecen 4853-mal. Az utolsó fordulókban a fiatalpercek szempontjából jól hajrázott a kieső Diósgyőr, és 4396 perccel végzett, míg szintén 4000 perc fölé jutott a Kisvárda (4150) meg a bajnok Győri ETO (4091). A következő évadot az NB II-ben kezdő Kazincbarcika fiataljai 3865 percet gyűjtöttek, míg a bronzérmes paksiak 3458-at.
Az ajánlást nem teljesítők közül az Újpesttel (2644 perc) kapcsolatban érdekesség, hogy az első tizenegy fordulóban egyetlen perc lehetőséget sem adott az utánpótláskorúaknak, a ZTE (1932 perc) pedig a 18. és a 30. forduló között hirdetett fiatalstopot. A Nyíregyházában 1670 perc jutott az ifjúságnak, míg az FTC-ben csupán 1622.
(Kiemelt képünk forrása: Győri ETO és Újpest)
