Forray Gábor: A realitást tükrözi az elért nyolcadik helyezésünk
Három győzelemmel és négy vereséggel zárva, az U20-as férfi kosárlabda-válogatott a nyolcadik helyet szerezte meg a pozsonyi B-divíziós Eb-n. Forray Gábor szövetségi edző felemás érzésekkel értékelt a kontinensviadal után.
Mint arról beszámoltunk, zárásként vereséget szenvedett a bolgároktól a helyosztón, így a nyolcadik helyen fejezte be az U20-as férfi kosárlabda-válogatott a pozsonyi B-divíziós Európa-bajnokságot. A mieink a csoportkörből való továbbjutás után szoros küzdelemben kaptak ki a portugáloktól a negyeddöntőben, majd az 5-8. helyért zajló helyosztókon előbb az írekkel, majd a bolgárokkal nem bírtak, így be kellett érniük a nyolcadik helyezéssel.
„Előzetesen a csoportkörből való továbbjutást, a legjobb nyolc közé kerülést fogalmaztuk meg alapcélkitűzésként.
– kezdte az értékelést Forray Gábor szövetségi edző az Utánpótlássportnak. – Azt konstatálom, hogy itthon sokan csak legyintenek erre a nyolcadik helyre, és a hosszú edzői pályafutásom során már megtapasztaltam, hogy a hazai közvélemény könnyen ítélkezik, de azt be kell látni: a magyar kosárlabdasport nincs abban a helyzetben, hogy akár a B-divízióban is bármelyik válogatottat félvállról vegye, nekünk meg kell becsülnünk minden egyes győzelmet. Láthattuk most is, hogy végül Ukrajna, Izland és Svédország hármasa jutott fel. Alapvetően az első és tizenkettedik csapatot csupán minimális különbségek választották el ezen a tornán. A portugálok elleni negyeddöntőben egy igazi ki-ki meccset buktunk el, ami nyilván rendkívül fájó. Nem fogtunk ki jó napot, a dobóformánk is gyenge volt, és egyszerűen a mérkőzés második felében a portugálok agresszivitása és intenzitása felőrölt minket. Sajnos ezen a találkozón két kulcsemberünk, Gál Csongor és Mezőfi Márk is megsérült, így a helyosztókon már rájuk nem számíthattunk. Megfogyatkozva is két egylabdás meccset játszottunk utána az 5-8. helyért, de sajnos alulmaradtunk az írek és a bolgárok ellen is a végjátékban.
Hozzátartozik a teljes képhez, hogy felnőtválogatott kerettag Flasár Zalán hiánya végül igencsak kiütközött az Eb-n. Ő lett volna az a magasember, aki köré épülhetett volna a csapat játéka, de az amerikai egyetemi elfoglaltságai miatt nem tudott a válogatottal tartani.
„A palánk alatt olyan jelenlétet tudott volna hozni pluszban, ami a lepattanózás terén mindenképpen sokat jelentett volna számunkra, és az egylabdás meccseken döntő faktor lehetett volna a javunkra. A mostani keret nagyobbik része 2007-es születésű, vagyis még csak elsőéves U20-as, ami azt jelenti, hogy
Ígéretes ez a korosztály, több rendkívül tehetséges, felnőttválogatott potenciálú játékos is akad a keretben, azonban ezek a játékosok még nincsenek készen, sokat kell még fejlődniük, és elsősorban a klubjukban kell olyan munkát végezniük, amit ezt elősegíti. Magyarországon hajlamosak vagyunk túl hamar agyonsztárolni a kiemelt tehetségeket, majd pedig ha a túl nagy elvárásoknak nem tudnak megfelelni, akkor a földbe döngölni őket.
Forray hangsúlyozta: a játékosok tényleg szívüket-lelküket kitették a pályára, kijátszották a bennük lévő maximumot, és az elmúlt másfél hónapot szorgalmasan, alázatosan dolgozták végig.
„Ami miatt hiányérzetem van, az nem a fiúknak szól, hanem inkább a közegnek. Azt gondolom, ha a játékosok a szezon közben is minél több ugyanilyen sebességű és intenzitású meccset játszanának, akkor fizikálisan és mentálisan is jobban bírnák azt a sorozatterhelést, amit az Európa-bajnokság jelent.
Látszott, hogy a srácok jól adaptálódtak ehhez a nagyobb kihíváshoz, és úgy érzem, a szakmai stábbal sikerült a lehetőségekhez képest felráznunk a csapatot, és például a továbbjutás szempontjából sorsdöntő meccsen jóformán leiskoláztuk a hollandokat nagyon meggyőző teljesítménnyel – számunkra az a meccs volt az Eb csúcspontja. Ahogy már említettem: szerintem akkor tudnánk igazán előrelépni, ha a játékosok évente nemcsak a válogatottban hat-hét, hanem még a klubszinten is további huszonöt-harminc ilyen hőfokú meccsen szerepelnének. Bízom benne, hogy tanulni tudnak ezekből, és hasznos tapasztalatokat szereztek, és a következő Eb-n ezeket majd tudjuk is kamatoztatni.”
A szakembert egy jelenség viszont igencsak felbőszítette az Eb-szereplés kapcsán.
„Ami borzasztóan zavart, hogy néhányan az internetes kommentekben milyen minősíthetetlen módon nyilvánultak meg, és szidták a csapatot azok után, hogy egylabdás meccseket buktunk el.
Mindenki odatette magát az Eb-n, nyilván előfordul ilyen, hogy kikapunk, és a fiúk meg fogják tanulni, hogy miként kezeljek ezeket a kiélezett szituációkat. Az utánpótlás Európa-bajnokságoknak éppen ez a célja, hogy a tehetségeink fejlődjenek, értékes tapasztalatokat szerezzenek, és lépdeljenek előrefelé a felnőttválogatottságig vezető úton. Amit ugyancsak furcsáltam, hogy Magyarországon mintegy ezernégyszáz utánpótlásedzőnek van licence, és közülük mindössze kettő – Kovács Dénes és Tőröcsik Marcell – látogatott ki az Eb-re tanulmányozni a nemzetközi trendeket.”
Csoportkör:
Magyarország–Dánia 83–72
Magyarország–Albánia 101–48
Magyarország–Bulgária 78–86 h.u.
Magyarország–Hollandia 84–60
Negyeddöntő:
Magyarország–Portugália 51–62
Az 5-8. helyért:
Magyarország–Írország 79–88
Az 7. helyért:
Magyarország–Bulgária 89–92
Varga Ferenc
Szász-Veres Márk
Mészáros Ágoston
Gál Csongor
Lukácsi Gábor
Rosta Péter
Kupai László
Mezőfi Márk
Kertli Ádám
Palotai Máté
Angyal Medárd
Erdős Artúr
(Kiemelt kép forrása: FIBA)