A fejlődés az igazi siker a Genk akadémiáján

A belga KRC Genk világhírű labdarúgó-akadémiájának technikai igazgatója, Koen Daerden beszélt arról, hogy mi a minőségi utánpótlás-nevelés titka.

Első pillantásra a belgiumi Genk talán nem tűnik a futballvilág központjának: belvárosi részein csendes utcákra, jellegtelen épületekre és rendezett parkokra bukkanni, a főúton túl kertes házak mindenütt, a külső területeken pedig ipari múlt nyomait lehet felfedezni. A bezárt szénbányák egy letűnt kor mementójaként maradtak meg. A KRC Genk városhatárhoz közel eső edzőközpontjába lépve azonban rögvest érezni, itt valami különleges történik. A falakról kék mezes fiatal fiúk fényképei köszönnek vissza. A portréalanyokban közös, hogy alma materüket elhagyva a világ legnagyobb klubjaiban futballoztak – mint Kevin De Bruyne, Thibaut Courtois vagy éppen Leandro Trossard. A klub modellje Európa-szerte hivatkozási alap, a kapuit 2003-ban megnyitó akadémiája ma már fogalom.

„Sokszor kérdezik, mi a titkunk – mondta a Nemzeti Sportnak az akadémia technikai igazgatójaként dolgozó Koen Daerden. – Valójában nincs semmilyen misztikum, hacsak az nem, hogy a filozófiánk a vérünkben van.

A történet gyökerei az ezredforduló környékére nyúlnak vissza. A Genk akkori elnöke felismerte, hogy az egyesület anyagi lehetőségei nem engedik meg a nagy költekezéseket, hosszú távon a saját nevelésű játékosok képzése jelentheti a fennmaradás zálogát.

„Kétezertíz környékén jelentős pénzügyi gondjaink voltak – emlékezett vissza a szakember, aki 1999 és 2006 között a Genk labdarúgója volt, tízszer lépett pályára a belga válogatottban. – Nem volt pénz igazolni, fiatalokat kellett integrálni a csapatba. Akkor játszott először Kevin De Bruyne és Thibaut Courtois a felnőttek között, velük nyertünk bajnokságot.”

Aligha meglepő, hogy a klub bevételének döntő része manapság is a játékoseladásokból származik. 

„Ez nemcsak üzleti modell, hanem túlélési stratégia is egyben.

Az akadémián több száz fiatal pallérozódik, de a toborzás nem a véletlenen múlik, alapos felderítőmunka eredménye a kiválasztás. A legkisebb korosztályokban még nem a győzelem számít, hanem a technikai alapok és a mozgáskultúra elsajátítása. A „ball mastery”, azaz a labda uralása a Genk-akadémia egyik kulcskifejezése.

„A jó mozgás, az egyensúly, a kreatív játék fontosabb, mint az eredmény. A tíztől tizenhárom éves kort tartjuk az aranykornak, amikor minden mozdulat beépül.

A tehetség azonban önmagában kevés.

„Mindazokban, akik tőlünk indulva profi játékosok lettek, volt egy közös vonás bennük: a kitűnő mentalitás. Nem elég beszélni róla, naponta tenni kell a fejlődésért."

(Kiemelt kép forrása: KRC Genk Talent)