Toman Dóra: Teljesen más kosárlabda-kultúrába csöppentem Amerikában
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
A hazai női kosárlabda-utánpótlás legnagyobb ígéreteinek egyike, a 19 éves Toman Dóra a hazai sikerek után a nyáron úgy döntött, hogy Amerikában folytatja pályafutását. A korosztályos válogatott hátvéd a StudyNSport közreműködésével – a NIL Plus Group és a szervezet alapítója, általános menedzsere, Momir Gajic segítségével – jutott ki a tengerentúlra, ahol az Oklahoma állambeli Tulsa Egyetemet választotta. Toman elmondta, régóta vágyott arra, hogy kipróbálja magát az Egyesült Államokban, ahol az itthonihoz képest teljesen más világ fogadta mind a kosárlabda-, mind az egyetemi kultúra terén.
A Csata DSE-ben nevelkedve az utánpótlásévei alatt Toman Dóra sorra nyerte a bajnoki címeket (évadonként akár többet is), és a legtöbb esetben húzójátékosként vette ki részét a győzelmekből. Tehetségére természetesen felfigyeltek, így nem csoda, hogy már 15 esztendősen debütált a felnőttélvonalban, majd 2023-ban szintlépésként egy igazi élcsapathoz, a Sopron Baskethez szerződött, és a klub színeiben Magyar-kupa-győzelmet is ünnepelhetett. Időközben a korosztályos válogatottakban is rendre jól teljesített: 2025 nyarán az U19-es vb-n nyolcadik helyhez, míg a B-divíziós U20-as Eb-n (utóbbin a két nővérével együtt) feljutáshoz segítette a nemzeti csapatot. A Sopronban töltött két év után az ősszel nagy váltásra szánta el magát: az Egyesült Államokban, a University of Tulsa egyetemi csapatánál folytatta pályafutását.
– kezdte Toman Dóra az Utánpótlássportnak. – Már hosszú ideje izgatott annak a gondolata, hogy ha lesz rá esélyem, szeretném kipróbálni magam a tengerentúlon. Amikor befejeztem a gimnáziumot, a továbbtanulás mindenképpen fontos volt a sport mellett, és nem zártam ki semmilyen lehetőséget – Magyarország, bármelyik másik európai ország és az Egyesült Államok is szóba jöhetett. Ugyanakkor azt éreztem, hogy az itthoni közeghez képest valami újra, valami másra vágyom. Az amerikai rendszerről sok jót hallottam, régóta követtem is az ottani egyetemi bajnokságot, ezért egy idő után ez tűnt a legvonzóbb opciónak.
Dóra két éve már belekóstolhatott az amerikai miliőbe, amikor részt vett a Basketball Without Borders elnevezésű elittáborban, amelyben ismert NBA-s és WNBA-s edzők, illetve korábbi játékosok tartottak edzéseket a toptehetségeknek. Elmondása szerint abban a néhány napban rengeteg pozitív hatás érte: nyitottság és teljesen más felfogás, mentalitás fogadta őt. Az az élmény végérvényesen elültette a bogarat a fülében, hogy jó lenne, ha egy napon amerikai egyetemen folytathatná a tanulmányait és a kosaras karrierjét.
„Amerikában nagyon máshogyan állnak az emberek a sporthoz és konkrétan a kosárlabdához is. Ha nem is mindenki, de rengetegen rajonganak a sportért, és ott ez a sportág az egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb.
Az amerikai környezet olyan plusz energiákat és motivációt ad, amit otthon el sem tudtam volna képzelni. Mindez arra sarkall engem is, hogy napról napra fejlődjek, jobb játékossá váljak, és a közönségnek is meg tudjam mutatni magamat. Ha keményen dolgozik az ember, nagyon szép utat járhat be; bízom benne, hogy nekem is sikerül a következő négy évben. Olyan jövőképet találtam magamnak, amely részint sokkal céltudatosabbá is tett, részint a mindennapi edzésmunkámat is élvezetesebbé teszi. Az előttem álló időszakban a fő célom, hogy beérjek profi játékosként és a pályán kívül is.
de addig még megannyi teendőm és kisebb céljom is van.”
Toman Dóra a kosárlabda mellett a tulsai egyetemen üzlet- és sportmenedzsmentszakon tanul.
„A Tulsa nem tartozik Amerika legnagyobb egyetemei közé, ugyanakkor mindent megtalálok itt, amire szükségem van. A campuson lakom apartmanban, és nincsenek nagy távolságok az egyetem területén belül. Amikor ellátogattam az iskolákba, akkor a Tulsa volt az a hely, ahol a legjobban éreztem magam és a kosárlabda szempontjából a legszimpatikusabb volt a közeg.
Így nyáron a folyamat legvégén könnyű volt meghozni a döntést, hogy melyik egyetem mellett tegyem le a voksomat. Megtaláltam azokat az edzőket, akik bíznak bennem, tudják, mire vagyok képes, és szeretnének jobbá tenni. Persze, a StudyNSport segítsége is elengedhetetlen volt, hogy megtaláljam azt a helyet, ami igazán hozzám illő. Végigkísértek az egész jelentkezési procedúrán, és képviselték az érdekeimet a tárgyalásokon. Mivel nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az európaiakra, tisztában voltak vele, hogy milyen buktatók adódhatnak az adminisztráció során.
Majd kitért arra is, hogy odakint rengeteg segítséget kap a sport és a tanulás összehangolásához.
Bár cseppet sem unatkozom, temérdek elfoglaltság van, minden egyes napunk szigorú időbeosztással zajlik, szóval felesleges energiám nem igazán marad estére. Reggel külön edzésen veszek részt, aztán irány az egyetem, majd kis pihenő, délután pedig következik az újabb edzés. Esténként meg tanulni kell már a másnapra. Szabad idő nincs, de ez nem zavar, mert olyan vagyok, aki szereti, ha sok a tennivaló, a mindennapi pörgés engem extrán motivál. Sokkal sűrűbb a menetrend, mint otthon, és
Amire egyébként szükség is van, mert rendkívül gyors és dinamikus a játék, szóval fizikailag a topon kell lenni.”
És mégis mi a legnagyobb különbség a magyarországi és az amerikai kosárlabdasport között?
Óriási segítséget jelent, hogy szinte minden technologizált, speciális műszerek és felszerelések is a rendelkezésünkre állnak. Jóval komplexebb, sokrétűbb a játékosok felkészítése, mint odahaza. Az edzők elképesztő mennyiségű időt és energiát fektetnek abba, hogy a csapat sikeressége mellett egyénileg is foglalkozzanak a játékosokkal, és tegyenek a fejlődésünkért.
Fontos elem az egyéni felelősségtudat, mert csak rajtad múlik, hogy mennyit dolgozol.”
„Az amerikai egyetemi sport világa rengeteg ígéretes magyar fiatalnak vonzó célpont, de a sikerhez tudatos felkészülésre és megfelelő háttértámogatásra van szükség – emelte ki Molnár Balázs, a StudyNSport ügyvezető igazgatója. – Az Egyesült Államokban évente több mint ötszáznegyvenezer középiskolás kosárlabdázó szerepel a bajnokságokban, közülük azonban csupán három–négy százalék jut el az egyetemi NCAA-programok szintjére, és mindössze egy százalék kerül az élvonalbeli Division I-be. A nemzetközi játékosok aránya ugyanakkor folyamatosan növekszik, ma már az NCAA-csapatokban átlagosan tíz-tizenöt százalék között mozog."
A női egyetemi programok legfeljebb 15 teljes sportösztöndíjat kínálhatnak csapatonként, mindezek éves értéke akár 30–90 ezer dollár is lehet, fedezve a tandíjat, szállást és étkezést. Emellett a 2021-ben bevezetett NIL-szabályozás (Name, Image and Likeness) új korszakot nyitott.
„A sportolók ma már legálisan építhetik személyes márkájukat, és szponzori együttműködésekből, tartalmi megjelenésekből is bevételhez juthatnak – tette hozzá a szakember. – Ez a lehetőség már nemcsak az amerikai, hanem a nemzetközi fiatalok előtt is nyitva áll. Ahogyan Toman Dóra példája is mutatja, a megfelelő háttérrel és szorgalommal ez valós cél lehet.”
A StudyNSport és Molnár Balázs csapata évek óta segíti a magyar fiatalokat az amerikai ösztöndíjhoz vezető út minden lépésében, a sportolói profil és videós anyag elkészítésétől kezdve a sportjogi képviseleten és az edzői kapcsolattartáson át egészen a vízum- és adminisztrációs feladatokig. De nemcsak az egyetemi és a sportkarrier megtervezésében, hanem abban is, hogy hosszú távon fenntartható, tudatosan épített sportolói pályát és anyagi biztonságot alakíthassanak ki maguknak. Aki komolyan gondolja, időben felkészül és szakmai támogatást vesz igénybe, annak
(Kiemelt kép forrása: University of Tulsa)
