Több fiatal a felnőttfutballban, produktivitás, négyszintű utánpótlásrendszer – mit kívánt az MLSZ a 2020-as stratégiájában?

A 2010 óta eltelt időszakban három stratégiát jelentetett meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az utánpótlás-nevelés szempontjából újra elolvastuk azokat, hogy felelevenítsük, milyen tervei voltak a szövetségnek korábban, mely elképzelések valósultak meg, és mely gondolatok maradták álmok csupán. A sorozat 2. részében a 2020–2025 közötti stratégiát dolgozzuk fel.

A magyar sportban – a futballal az élen – 2010-től sosem látott anyagi lehetőségek jelentek meg, amelyek kihasználását sok bírálat éri. A támogatások helyenként kontraproduktívak voltak, hiszen a bőséges források miatt enyhült a teljesítménykényszer. Ugyanakkor létesítmény-infrastruktúrában óriási előrelépés történt, országszerte számtalan stadiont, pályát, sporttelepet újítottak fel az elmúlt tizenöt esztendőben – hozzá kell tenni, hogy ezek indokoltsága számos esetben minimum megkérdőjelezhető volt.

Úgy gondoltuk, érdemes feleleveníteni, hogy a 2010 óta tartó érában milyen víziókat fogalmazott meg a vezetés, mi az, ami azokból teljesült, és mi az, amivel kapcsolatban változott az elképzelés. Sorozatunk második részében a szövetség 2020–2025 közötti stratégiáját dolgozzuk fel.

ráadásul a legnagyobb arányban a 6–14 éveseknél emelkedett a futballozók száma. A Bozsik-programot egyfajta hajtómotornak tekintette a szövetség, és kijelentette, hogy a további növekedés persze üdvös, de már nem tartozik a prioritások közé.

A lemorzsolódás megállítására viszont külön akciótervet ígértek, valamint elvárták, hogy a grassroots klubok vállaljanak szerepet a tehetségkutatásban, és tartsanak formális kapcsolatot az adott térség kiemelt utánpótláscentrumával.

amelyben A- (akadémia), B- (tehetségközpont), C- (körzetközpont), illetve D- (grassroots) kategóriába sorolták a klubokat. Az MLSZ klubfejlesztési osztálya pedig megkapta feladatként, hogy levezényelje az akadémiák és a tehetségközpontok auditját. Az akadémiák esetében ez egyébként korábban is megtörtént már, külföldi cégek kértek föl az auditra – azóta több kritika is érte az eljárás részleteit.

Fontos lépés volt, hogy Produktivitás 1.0 és a Produktivitás 2.0 is megjelent: előbbi a nevelési időt a játékos 19., utóbbi a 14. életévének betöltéséig méri. Az MLSZ leírása szerint „a Produktivitás 1.0 az utánpótlás-képzés teljes időszakában a tehetségek professzionális futballba történő beilleszkedésének sikerességén keresztül mérő mutatószám. A Produktivitás 2.0 pedig a kis-szekcióban végzett nevelőmunka eredményességét az akadémiai képzésbe való beilleszkedés sikerességén keresztül mérő index”. A lényege, hogy a klubok az egyes mérkőzések szintje szerint súlyozottan kapnak pontokat azon játékosok pályán töltött percei alapján, akik az egyesületben nevelkedtek – a pontszámok pedig meghatározzák, hogy mekkora támogatásban részesülnek.

amely az együttműködés hatékony formáját tartalmazza a felnőtt- és az utánpótlás-terület között. Továbbá szorgalmazta, hogy a fiatalok több lehetőséghez jussanak az NB I-ben és az NB II-ben. A másodosztályban elvárta, hogy folyamatosan legalább egy U20-as futballista legyen pályán, valamint az élvonalban támogatást kaptak azok a klubok, amelyek megfelelő mennyiségű játékpercet biztosítottak az U21-eseknek.

Az utánpótlás-versenyrendszer is módosult: elindultak a Kiemelt és az Alap bajnokságok a 2020/21-es évadtól.

A stratégiában természetesen helyet kapott az edzőképzés, a 6–13 évesekkel foglalkozó szakemberekre terveztek nagyobb hangsúlyt fektetni. Több tanulmányutat, új tanfolyamokat írtak elő, kijelentették, hogy a hatékonyan kell használni a pszichológiai és pedagógiai eszközöket, meg kell honosítani a játékosközpontú szemléletmódot, illetve előnyben kell részesíteni a kezdeményező játékfelfogást.

A sporttudomány területén is indokolt volt az előrelépés, amelyet a válogatottak és a klubok bevonásával szerettek volna elérni. Létrehozták azt az egységes adatbázist, amely a tervek szerint két-három év alatt megfelelő mennyiségű információt tartalmaz a játékosokról, a korosztályokról, így a hazai utánpótlás egészéről.

(Kiemelt képünk forrása: MLSZ)