Felnőtteredmények előtt korosztályos remeklés – mindig ez a minta?

Vajon akad-e olyan olimpiai érmes kajak-kenus, aki a felnőttkorára teljesedett ki, és az utánpótlásban nem volt eredményes? Ennek jártunk utána.

Különleges évad jön 2026-ban a kajak-kenusoknak, hiszen elkezdődik a megújult kvalifikációs rendszer a 2028-as Los Angeles-i olimpiára: a kiemelt versenyeken történő pontgyűjtés új helyzet elé állítja a sportolókat, akik szeme előtt a világkupák, az Eb és a vb lebeg. Szinte biztos, hogy ezek az események az utánpótlás, pontosabban az U23-as korosztály (vagyis a 2003-as és annál később születettek) több tagját is érintik majd. A tavaly még tesztjelleggel futó világranglistára is nagy hangsúly helyeződik, az pedig biztató az április végén Szegeden, a felnőttválogatóval elstartoló évad előtt, hogy több utánpótláskorú magyar kajakos és kenus is a rangsor élmezőnyében „telelt” a 2025-ös eredményei alapján.

Ha pedig eredmények: az elmúlt évekhez hasonlóan a tavalyi esztendő is számos magyar sikert hozott a sportágban, a legjobb U23-asok már a felnőttek között bizonyítottak (a nagyok világversenyeit tekintve előbb a csehországi Eb-n 7, augusztusban az olaszországi vb-n pedig 6 dobogós helyet ünnepelhettek a fiatalok. A korosztályos Eb és vb kapcsán pedig már nem is meglepő, hogy mindkettő éremtábláját utcahosszal nyerte meg a magyar válogatott...

Nemrégiben készítettünk egy összeállítást a magyar labdarúgó-válogatott kapcsán, amelyben megvizsgáltuk, mely játékosok szerepeltek az utánpótlás-válogatottban is: a 2026-os vb selejtezősorozatában összesen harmincegy játékost hívott be Marco Rossi szövetségi kapitány, közülük tizenkilencen szerepeltek a magyar utánpótlás-válogatottakban, négyen más ország korosztályos együtteseiben, míg nyolcan a felnőttek között képviselhették először hazájukat. A konklúzió tehát az volt, hogy a korosztályos nemzeti csapatok „kihagyása” ellenére is oda lehet érni később az A-válogatottba.

De vajon mi a helyzet ilyen szempontból a kajak-kenuban, vagyis az egyik, ha nem a legsikeresebb sportágunkban?

Hát még, hogy dobogóra álljanak, sőt nyerjenek.

Az elmúlt három olimpiát vizsgálva lejegyezhetjük, hogy a magyar kajak-kenusok 2016-ban (Brazília, Rio de Janeiro) három aranyérmet szereztek, a 2020-as (de 2021-ben megrendezett) tokiói játékokon három arany- mellett két ezüst- és egy bronzérem jutott a mieinknek, míg 2024-ben Párizsban első helyet nem ünnepelhettünk a sportágban, viszont született négy második és három harmadik hely.

A győztesek közül kiemelkedik Kozák Danuta, aki Rióban mindhárom aranyéremben benne volt: 500 méteren egyesben, kettesben (Szabó Gabriellával) és négyesben (Szabóval, Csipes Tamarával és Fazekas-Zur Krisztinával) is csúcsra ért. A klasszis kajakos

Ifiként négyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok, az U23-as korosztályban pedig kétszer ünnepelhetett első helyet Eb-n – az egyéb színű utánpótlás-világversenyérmekre már ki sem térünk... Kozák hatszoros olimpiai, tizenötszörös világ- és tizenhétszeres Európa-bajnok.

Szabó Gabriella háromszor nyert olimpián. Az ő korosztályos eredményeit is sokan megirigyelnék, Kozákéhoz képest viszont ő visszafogottabban teljesített utánpótláskorúként: ifjúsági világbajnokságon „mindössze” egy bronzérme van, a kategóriában Eb-n két aranyérme van, ahogyan az U23-asok között is. 2008-ban, 21 évesen viszont már ezüstérmet szerzett a pekingi olimpián. Csipes kétszeres olimpiai bajnok, ő Szabónál eredményesebben halmozta a korosztályos világversenyérmeket: négyszeres ifjúsági vb-győztes, utánpótlás Eb-t összesen kilencszer nyert. Fazekas-Zur szintén ifjúsági és U23-as Európa-bajnok.

Tokióban a férfiszakág is becsatlakozott az aranyéremszerzésbe, Tótka Sándor 200 méteren egyesben diadalmaskodott, Kopasz Bálint pedig 1000 méteren, a királyszámban ért célba elsőként a döntőben. Tótka az ifjúsági korosztályban világ- és Európa-bajnok, ifjúsági olimpián is ünnepelhetett bajnoki címet, ebbe a sorba került be az ötkarikás cím. Kopasz – ahogyan a 2016-os évkönyvünkben is megírtuk – szekérderéknyi aranyéremmel tért haza Portugáliából, az ifjúsági és U23-as kajak-kenu világbajnokságról, a sikeres utánpótlásévek után pedig a felnőttkorra is át tudta menteni az eredményességét. 2021-ben Kozákkal és Csipessel egy hajóban nyert 500 méteren Bodonyi Dóra és Kárász Anna: ők is U23-as világbajnokok.

Azt látjuk tehát, hogy a felnőttklasszisok közül mindenki sikeres volt az utánpótláskorban is. Ez nem meglepő, hiszen a magyarok közül világviszonylatban sokan, talán a legtöbben jutnak el korosztályos világversenyéremig, épp ezért annak az aránya is nagy, akik aztán a nagyok közé nem tudják átmenteni ezt a tendenciát.

„Abban biztos vagyok, hogy a kajak-kenuban is rendkívüli módon megbecsülik a világversenyérmeket a fiatalok. Tudom, hogy óriási boldogság nekik, a dobogó bármelyik fokára lépjenek fel. Összevetve más sportágakkal, azért tűnhet úgy, hogy egy-egy érem nincs annyira megünnepelve, mert elkényeztettük az embereket. A kajak-kenu utánpótlásszinten elképesztő erős, emiatt szinte már elvárás a jó szereplés.

Ez olimpiai szinten is érvényes, az ötkarikás játékokon a jósolgatások alkalmával rendre elhangzik, hogy »a kajakosok napjain két-három érem biztosan jön a gyűjteménybe.« Tavaly volt is olyan sportvezető, aki megjegyzést tett arra, hogy az Olimpiai Reménységek Versenyén (amelyen az U17-es, az U16-os és az U15-ös korosztály érdekelt – a szerk.) a négyesek között nem sikerült minden számot megnyerni. Miközben van másik negyven ország rajtunk kívül, amely a dobogó legfelső fokáért hajt… Úgy gondolom, ez nem szerencsés, a gyerekeknek úgyis magas az elvárásuk saját magukkal szemben” – mondta a honlapunknak a kajak-kenu hazai eredményességét taglaló cikkünkben a KSI mesteredzője, Agócs Mihály. 

(Kiemelt képünkön: Kopasz Bálint 22 évesen, az Európa Játékokon Fotó: Szalmás Péter/MOB)