Vajon van-e a Vasas Akadémiánál jobb ugródeszka külföldre?

Bár a korosztályos fiú kosárlabda-bajnokságokban nem a Vasas Akadémia a legeredményesebb az elmúlt években, a tehetségeik újabban mégis özönlenek külföldre, így Amerikába, illetve Spanyolországba is egyre többen igazolnak Pasarétről.

Mint arról beszámoltunk, első magyar játékosként került a Real Madrid kosárlabda-akadémiájára a 15 éves Bajor Zétény, aki a Vasas Akadémiától igazol a királyi gárdához. Ugyanakkor nem ő az egyetlen ezen a nyáron, aki Pasarétről Spanyolországba teszi át a székhelyét. A klub akadémistái közül a 2013-as születésű Kiss Fülöp, illetve a 2011-es Sborgi Davide egyaránt a Basquet Gironához igazolt, míg a 2010-es Szöllősi Máté az Estudiantesnél folytatja pályafutását. Továbbá érdemes megemlíteni a 2011-es Fuzik Noelt is, ő még egy évvel ezelőtt váltott, és azóta a madridi Distrito Olimpico játékosa.

Az elmúlt három nyáron a piros-kékek közül nemcsak Spanyolországba, hanem Amerikába is többen távoztak, összesen 11-en mentek ki Egyesült Államokbeli középiskolába. A tengerentúlon játszók közül talán a legismertebb az U20-as válogatott Rosta Péter, aki a Vasasban járta végig a ranglétrát, mígnem tavaly nyáron a New Jersey-i elitközépiskola, a Blair Academy csapatát választotta (annak ellenére, hogy korábban európai topcsapatok is megkeresték), és jó eséllyel a gimnazista évei után 2027-től majd egy neves tengerentúli egyetem színeiben szerepelhet az NCAA-ben.

– kezdte Mészáros Zalán, a Vasas Akadémia szakosztály-igazgatója az Utánpótlássportnak. – Talán nem kell bemutatni, hogy Amerika és Spanyolország a nemzetközi kosárlabdavilág két vezető hatalma, így Magyarországról nézve mindenképpen komoly karrierlehetőséget kínál bármelyik országban játszani ezen kettő közül. Ugyanakkor az már szakmailag jóval érdekesebb és érzékenyebb kérdés, hogy az adott fiatal milyen fejlődési időszakban, hány évesen kerül ki külföldre, és persze az sem mellékes, hogy milyen klubba, milyen közegbe igazol.

Remélem, hogy mindenki jól döntött a neveltjeink közül, és utólag aztán bebizonyosodik, hogy jókor és hosszabb távú fejlődése szempontjából jó helyre tudott kimenni.”

Ami különbségként megfigyelhető, hogy az USA-ba jellemzően 16-18 éves kor között mennek ki, méghozzá a középiskolai időszak utolsó egy-két évére a későbbi egyetemi ösztöndíj reményében. Az amerikai egyetemi sportban megjelenő úgynevezett NIL-szerződések és -szponzorációk megjelenése már a magyar fiatalok számára is vonzó lehetőséget jelent, hiszen így amellett, hogy kint tanulhatnak és diplomázhatnak, akár még jelentős pénzeket is kereshetnek a kosárlabdával az egyetemi évek alatt.

Az amerikai középiskolai, akadémiai, illetve egyetemi hátterű váltásoktól eltérően az Európán belüli átigazolások már gyakorta korábbi életkorban, akár tizenhárom-tizenöt évesen megtörténnek. Ennek az egyik oka, hogy amennyiben legalább három szezont játszanak tizennyolc éves koruk betöltése előtt, akkor a spanyoloknál hazai nevelésűnek minősülnek, ami utat nyithat számukra például az ACB Ligába. Az ilyen esetekben rendszerint előfordul, hogy egy vagy mindkét szülő – amennyiben megengedhetik maguknak – is követi például az adott országba a gyerekét, aki így amíg eljut odáig, hogy megszokja teljes mértékben a külföldi környezetet, és felnő egy bizonyos érettségi szintre, addig külföldön is ugyanúgy élvezheti a családi biztonságot. Az említett NIL-pénzek elszívó hatása nagyon is érződik az európai játékospiacon, ugyanis a spanyol és olasz topkluboktól is könnyedén elcsábítják a fiatalokat az amerikai egyetemi csapatok.”

A szakember szerint mindeközben ennek a jelenségnek valamelyest a továbbgyűrűzéseként a legnagyobb európai együttesek egyre inkább a közép- és kelet-európai országok kiemelt reménységeit igyekeznek mihamarabb leszerződtetni.

„És, hogy ez a nagy kivándorlás összességében hogyan hat a Vasas Akadémia utánpótlására?

Az állandóan fejlesztés alatt lévő kiválasztási rendszerünk, illetve a háromszor hároméves alapképzési struktúránk, valamint az elhivatott és motivált szakembergárdánk garantálhatja a következő évek sikereit. Nyilván, a legígéretesebb fiataljaink közül két-három év alatt tizenhat játékos elvesztése önmagában nem örömteli, a pótlásuk pedig lehetetlen, viszont ez újabb tehetségek kibontakozásának nyithat teret. Emellett az, hogy ilyen minőségi helyekre – Blair Academy, Real Madrid, Estudiantes Madrid, vagy a Marc Gasol által vezetett Basquet Girona – tudtak továbblépni tőlünk a legígéretesebb fiatalok, az a Vasasnak valóban komoly szakmai elismerés, hiszen valódi világpiaci értéket tükröz. Ráadásul a legtöbb játékosunk egészen kicsi korától, tehát már a kiválasztástól nálunk pallérozódott, nem pedig máshol kezdte a kosárlabdát, erre különösen büszkék lehetünk. A szövetség által akkreditált akadémiaként

Jelenleg a Vasas Akadémia két felnőttválogatott (Somogyi Ádám és Cseh Botond) és tíz NB I/A-csoportos játékossal büszkélkedhet amellett, hogy a már említett módon 11 neveltjük Amerikában, míg öt Spanyolországban pallérozódik.

ami azért is remek visszaigazolás számunkra, hiszen hat évvel ezelőtt olyan sportszervezetek kerültek kiválasztásra velünk szemben államilag kiemelt akadémiaként, amelyek nálunk kevésbé voltak produktívak. Hál’istennek az MKOSZ akadémiai akkreditációja alapján kiemelt sportági szereplők maradhattunk és kemény munkával továbbra is versenyképesek maradtunk. Ebből a munkánkból természetesen nemcsak mi, hanem a teljes magyar kosárlabda profitál."

Mészáros Zalán úgy látja, a hazai fiúszakág az elmúlt években elindult a megfelelő úton, és ha apránként is, de látszanak a fejlődés jelei.

„A 2023 előtti egy évtized alatt a B-divíziós Eb-ken csak néhány alkalommal sikerült a legjobb nyolc közé kerülni – ami felnőttszinten egyenértékű az Eb-re való kijutással –, ehhez képest 2023-ban az U16-os, 2024-ben az U20-as, míg 2025-ben az U18-as korosztály ért oda, az idén nyáron pedig már az U20-as és az U18-as válogatottunk is teljesítette ugyanezt. Hirtelen nem is emlékszem, hogy mikor történt utoljára ilyen, hogy ugyanabban az évben ez két korosztállyal is összejöjjön. Ráadásul az idei nyárból az U16-os Eb még hátravan, és most csütörtökön Szkopjéban kezdődik... Persze, ezeket az eredményeket sokan még mindig lebecsülik, hiszen az áttörést jelentő feljutás várat magára.

Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy az A-divíziós utánpótlás Eb-ken tizenhat csapat szerepel, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a top huszonnégyben, vagyis a teljes európai viszonylatban a sűrű középmezőnyben van a helyünk. Emlékezhetünk rá, hogy a felnőtt férfiválogatottunk a közelmúltban kétszer is kijutott a huszonnégycsapatos Eb-re, és azt mekkora nagy sikerként ünnepelte mindenki – nos, jelenleg már az utánpótlásunk is ugyanezen a polcon szerepel.

(Kiemelt képen balról: Dian Gergő utánpótlásedző, a Real Madridba igazoló Bajor Zétény, a már egy éve Spanyolországban játszó Fuzik Noel és a felnőttválogatott Cseh Botond Forrás: Vasas Akadémia)