Pósfai Gábor: Nem sportolnak ma többen Magyarországon, tehát nem vagyunk igazán sportoló nemzet
Hét stratégiai cél mentén zajlik a sportirányítás átalakítása – vázolta fel Pósfai Gábor sportért felelős belügyminiszter a Testnevelési Egyetemen tartott „Merre tovább, magyar sport?" című konferencián. Az eredményes versenysport megőrzése mellett a szabadidős sport lehetőségeinek fejlesztése és az aktívabb Magyarország kialakítása is a tervek között szerepel.
Mint arról beszámoltunk, hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora vitatta meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.
A rendezvényt a sportért is felelő belügyminiszter, Pósfai Gábor előadása nyitotta meg, aki a megújuló sportirányításról, illetve a megváltozó irányvonalakról és hangsúlyokról beszélt.
„Éppen féléve alakult meg az új kormány, sok mindent örököltünk, és az egyik legnagyobb kihívás úgy építkezni, hogy közben a múlttal is sokat kell foglalkoznunk – kezdte Pósfai. –
Elmondta, a mostani kormányzat rendkívüli létesítményvagyont örökölt az előzőtől, ami nagy lehetőség, üzemeltetése ugyanakkor hatalmas teher is. Az egyik fő feladat a rendelkezésre álló 15 ezer milliárd forintnyi infrastruktúrát gazdaságosan működtetni és hosszútávon megtartani, de megjegyezte, akadnak nyereségesen nem működtethető létesítmények is.
Ezután Pósfai ismertette, hogy az új kormányzat hét stratégiai célt fogalmazott meg a sport területén:
valamint a sportirányítás és szabályozás átalakítása. Kiemelte, hogy ami eddig is jó volt, azt meg akarják tartani, visszafejleszteni pedig semmit nem szeretnének, inkább azon dolgoznak, hogy hatékonyabb, transzparensebb, jobb rendszer jöjjön létre.
„Sok minden megvalósult a közelmúlt céljai közül, de nagyon fontos tételek nem. Például a magyarok negyvenhat százaléka soha nem sportol, huszonnégy százaléka pedig egyáltalán nem mozog.
– mondta a belügyminiszter, majd szót ejtett az eddigi két nagy sportot érintő változásról, az ekho adózási forma szigorításáról és a tao-rendszer kivezetéséről is.
Beszámolt arról is, miként igyekeznek megőrizni a versenyport eredményességét, és felhívta a figyelmet az utánpótlás- és az iskolai sport erősítésének fontosságára.
– jelentette ki, és hozzátette: „Meg fogjuk tartani a mindennapos testnevelést.”
Ismét elmondta, utóbbi nem azt jelenti, hogy megszűnik a sportegyesületek támogatása, csupán
valamint az elosztás és a felhasználás ellenőrzésére törekszenek.
Pósfai szerint ebbe az összegbe minden olyan terület belefér, ami korábban is eredményesen működött, ezen felül a kereten belül új prioritások is kitűzhetőek. A támogatási rendszer három fő alapelvre épül: mérhető eredményesség, sportági egyensúly és differenciált megtérülés.
de ahogy ígértük, minden sportági szövetség legkésőbb november végéig megtudja, mennyi pénzből gazdálkodhat 2027-ben.”
A nagy nemzetközi sportesemények megrendezéséről Pósfai Gábor azt mondta, hangsúlyváltásokra van szükség,
Ismertette, hogy a jövő évi négy nagy világverseny – kajak-kenu-világbajnokság, vizes vb, női kézilabda-vb, öttusa-vb – költségvetését átalakították, tartalmi különbség nincs, de
A miniszter úgy fogalmazott, kifejezett céljuk továbbra is világeseményeket rendezni, de fenntartható rendezési modell kialakításán dolgoznak.
A sportirányítás és szabályozás átalakítására vonatkozóan Pósfai Gábor a törvényességi felügyeletet emelte ki, és jelezte, ide tartozik a sportorvosi rendszer esetleges módosításának kérdése is.
(Kiemelt képen: Pósfai Gábor belügyminiszter Fotó: Vasas Attila)