Futball Budán – miért nincsenek sikeres klubok a Duna jobb partján?

Elgondolkodtató, miért nincs meghatározó futballklub Budán. Vajon sosem volt? Nincs megfelelő utánpótlás-nevelés? Kevés a pálya? Szegedi Péter szociológus-sporttörténészt és Csillag Péter újságírót kérdeztük az okokról.

Ha megkérjük az utca emberét, hogy soroljon budapesti futballklubokat, bizonyára hosszú listát kell meghallgatnunk, mire budai egyesülethez ér a szakavatott alany. Vajon miért alakult úgy, hogy mára egyáltalán nincsen meghatározó klub a Duna jobb partján?

Az elmúlt két évtizedben csak a Budafok tudott az élvonalba jutni 2020-ban, majd a következő évadban kiesett az NB I-ből. A III. kerületi TVE legutóbb az 1998/99-es kiírásban szerepelt az első vonalban, és az utolsó helyen zárt.

Mindeközben a pesti csapatok sikereit senkinek nem kell bemutatni, a Ferencváros, az Újpest, az MTK Budapest, a Budapest Honvéd, a Vasas mind a hazai labdarúgás legeredményesebb klubjai közé tartozik. Minek köszönhető az, hogy a főváros teljesen aszimmetrikus ebből a szempontból?

Szegedi Péter szociológus-sporttörténészt arról kérdeztük, hogyan alakult ki a fővárosi labdarúgásban a pesti oldal hatalmas dominanciája.

„A tizenkilencedik század végén kezdtek futballozni Budapesten, jellemzően gimnáziumokban és felsőoktatási intézményekben, tehát polgári közegben. Ugyancsak a század végén létrejöttek jeles budai futballklubok: a BBTE, a III. kerületi TVE, a Műegyetemi FC, majd harminchárom műegyetemi hallgató megalapította a 33 FC-t. Szóval

A 33 FC 1902-ben, a III. kerületi TVE pedig 1914-ben ért oda az első osztály harmadik helyére, de a 20. század elején egyre népszerűbbé vált a futball az alsóbb társadalmi csoportokban, és ezzel együtt járt a pesti klubok térnyerése.

„A labdarúgás plebejizálódott, kikerült a polgári körök világából, és az alacsonyabb státuszú, kispolgári, majd munkásközösségekben jött létre a tömegbázis. A grundokon futballoztak akkoriban, azokból pedig Pesten volt sok, Budán csak elvétve lehetett találni. A legsikeresebb budapesti játékosok pestiek voltak, de volt kivétel persze, például Hidegkuti Nándor Óbudán élt.

A következő évtizedekben sem volt ez másképp, csak erősödött a pesti „uralom”.

„A legnagyobb klubok, mint a Ferencváros vagy az MTK Pesten jöttek létre, ráadásul az agglomeráció egyesületei is a pesti oldalon alakultak – ilyen volt az Újpest és a Kispest.”

Csillag Péter újságíró 2021-ben állította össze Budapest futballtérképét, amelyen látható: az összes, jelenleg is működő, hitelesített; a működő, de nem hitelesített; valamint megszűnt pálya. A 334 budapesti futballpályából 78 volt Budán, ebből mára mindössze 17 hitelesített és 9 nem hitelesített működik a Duna nyugati oldalán. Csillag az Utánpótlássportnak elmondta, hogy az elmúlt három évtizedben jóval több pálya szűnt meg, mint azelőtt.

Irodaházak, bevásárlóközpontok, benzinkutak jöttek létre a futballpályák helyén.”

Ezt az adatok is igazolják: a Nemzeti Sport 2021. május 22-én megjelent számának Képes Sport mellékletében publikált összeállításban olvasható, hogy Budapesten az 1990 előtti szűk évszázadban 63 pálya szűnt meg, míg a rendszerváltás óta 115. Budán 52 olyan pályát számláltak össze, amely egykor létezett, de ma már nem üzemel, tehát a valaha működött 78-nak a kétharmada eltűnt.

A belső három budai kerületben – I., II., XII. – viszont korábban sem érték egymást a futballpályák, inkább a külső területeken, Budafokon, Nagytétényben, a XI. kerületben és Óbudán játszott a csapatok zöme” – mondta Csillag.

Pest területe (ha Csepelt is ide számoljuk) kétszer akkora, mint Budáé, így érthető, hogy futballpályából is jóval több van, azonban az arányok is súlyos egyenlőtlenséget mutatnak. A 350 négyzetkilométer területű Pesten 103 hitelesített futballpálya működik, ami azt jelenti, hogy minden 3,4 négyzetkilométerre jut egy. A 173 négyzetkilométeres Budán 17 pályát találunk, tehát minden 10,2 négyzetkilométeren terül el egy.

Szegedi egyébként 2004-ben a Századvégben publikált átfogó tanulmányt a hazai utánpótlás helyzetéről, amelyben kiemelte, hogy a dél-budai régióban számos pálya szűnt meg, és felhívta a figyelmet az infrastrukturális hiányosságokra. Arra, a futballpályák építésének meglehetősen kedvező környezetben ma is kicsi az esély, hogy a helyzet változik, ugyanis meglehetősen kevés alkalmas és szabad terület van erre Budán.

A hagyomány és a pályahiány ellenére,

hiszen jeles nevelőklubok működnek a főváros nyugati részén is.

A Mészöly Focisulit az ország legjobb bázisai között szokás emlegetni, amely sorra neveli az utánpótlás-válogatott játékosokat. A Budai FC U16-os csapata éppen a 2024/25-ös évadban nyerte meg az Alap bajnokságot, és a következő évadban az U17-esek között már az akadémiákkal együtt a Kiemelt ligában indulhat, ami a tizenkilenc éve működő egyesület történetének legnagyobb sikere volt. Érdemes szót ejteni a már említett III. kerületi TVE-ről, amely tehetségközpontként működik, akárcsak a Kelen SC. Szintén Budán tartja tréningjeit a Borussia Dortmunddal szakmai kapcsolatban álló UDSE. És természetesen a felsoroltakon túl is működnek szép számmal egyesületek, amelyek gyerekekkel foglalkoznak.

A budai futball tehát nem halott, csak felnőttszinten a klubok az élcsapatokat tisztes távolból figyelik – még ha a Budafok 2023-ban óriási bravúrral bejutott a Magyar-kupa döntőjébe –,

(Kiemelt képünkön: A III. kerületi TVE a 20. század elején az ország legerősebb klubjai között volt Forrás: III. kerületi TVE/Facebook)